S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

Menázsi a lövészárokban. Fotó

Ceruzarajz postai levelezőlapon

szabadságolása mezőgazdasági munkára, hadifoglyok biztosítása gazdaságok részére, takarékossági intézkedések, fejadagok csökkentése, a személyi állomány kategorizálása harcolókra és nem harcolókra, hadosztály ellátó hivatalok felállítása a harctéren stb.) sem hoztak jelentős eredményt.

A hadsereg anyagi ellátásáról gondoskodó hadbiztossági szolgálat feladatai az elhúzódó háborúban lényegesen megnövekedtek, újszerű tevékenységekkel bővültek. A bécsi két éves hadbiztosi tanfolyamot viszont a háború kezdetén megszüntették, a helyette szervezett hat-nyolc hónapos gyorstalpaló tanfolyamokkal a hadbiztosi igényeket sem minőségben, sem létszámban nem tudták kielégíteni.

A külkereskedelem csatornái eldugultak, a hátország hadigazdálkodásra való átállása késedelmesen és vontatottan haladt. A kereskedelem korábbi szabadsága megszűnt, állami felvásárlási és elosztó központok létesültek. 1914 őszén a fegyveres harc már a „gyomor háborújává" vált. A háború egyetlen eszközének tekintett hadsereg helyett középpontba a katonai és a közellátási szükségleteket együttesen kielégítő hátország került. „Mert az első harcot idehaza, a szántóföldeken kell diadalmasan megvívnunk, hogy aztán meglegyen a kellő erőnk a végleges győzelem kiküzdéséhez a harctereken is" - vélekedett a Köztelek folyóirat.

4 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTOIPARI MÚZEUM