S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

„Csak az menjen élelmiszer nélkül háborúba, aki képes táplálkozás nélkül is élni. Az éhség ijesztőbb a fegyver­nél, a nyomor több sereget tett tönkre, mint a harc. Minden egyéb dologban található valamilyen meg­oldás, ha viszont élelmiszer­ben szenvedünk szükséget és megfelelő időben nem gondoskodunk készletekről, nincs segítség: - harc nélkül legyőznek." • Raimondo Monte­­cuccoli (1609-1680) hadvezér, jeles katonai teoretikus Magyarország Osztrák-Magyar Monarchián belüli ígéretes gazdasági-társadalmi fejlődését, a boldog békeidőket 1914-ben drámaian megszakította az első világháború. A 90 napra prognosztizált fegyve­res küzdelem helyett 51 hónapos Nagy Háborúban kel­lett az élelemellátást biztosítani milliós tömeghadsereg és nagyszámú polgári lakosság számára. A Monarchia 51,4 millió összlakosságából 9 millió, a történelmi Magyaror­szág megközelítően 20 milliós népességéből több mint 3,5 millió katona vett részt a háborúban. A hadvezetés a korábbi háborúk tapasztalatait, a kor­szerű fegyverek harctevékenységekre gyakorolt hatását és néhány katonai szaktekintély borús jóslatát többnyi­re figyelmen kívül hagyva a gyors győzelem mítoszában élt. Nem gondolt arra, hogy lesz-e lehetőség többmilliós haderő élelemszükségletét évekre elhúzódó háborúban is biztosítani a lakosság ellátásával egyidejűleg. Vezető köz­gazdászok legfeljebb 3-4 hónapos fegyveres küzdelemmel — Padiglione per bere. PabeHón para beber. — Trinkhalle. - ülUUß Szt. Lukácsfürdő. — Set. Lucasbad, Budapest-Buda. 2 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPAR! MÚZEUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom