S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

és levespép, amikor a húst az egész rizskörettel együtt vízben megfőzték. Kedvelték a gulyást krumplival, babbal, rizzsel, darával és árpakásával. A főtt és vagdalt húsok mellé rizst vagy darát párolt hagymaszeletekkel, árpakását, borsót, babot, lencsét, pohánkát (hajdinát), burgonyát, káposztát, polentát vagy mamaligát (kukoricaliszt zsírral vagy szalonnával, pirított hagymával) osztottak. Tészták (gombóc, galuska, tarhonya), esetenként friss tejben főtt rizs, köleskása, dara és sütemények egészítették ki az étrendet A jó ételeket készítő szakács gyomornézetből kiérdemelte a „tábori hasügyminiszter" rangját.

A gulyáságyú közeledtét a felvert por, a kerekek zöreje, a bodrozódó füst már jó előre jelezte, a bakatársadalom csajkáit előkészítve felkészült megrohamozására. Körülötte mindig nagy volt a tolongás, tapasztalt csapattisztek az elmaradozott katonákat többnyire itt találták meg. Sokszor napokig nem volt se híre, se hamva, vagy csak késve, romlott étellel érkezett meg. Harcokban, amikor „az ördög se ismerte ki magát", az is előfordult, hogy a gulyáságyú az ellenség állásába tévedt. A katonák éhen maradtak, a betegségekkel nem törődve azt ették, amit találtak: nyers káposztát, „kirántott" répát, szilvát és keresetlen szavakkal

24 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM

Kúpos pótsütőkemencék Képeslap