S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

zása, mezőgazdasági termények zár alá vétele és rekvirá­­lása, új szervezetek létrehozása stb.) az Országos Közélel­mezési Hivatal égisze alatt. A hosszan tartó háború felborította a táplálkozás meg­szokott rendjét. A kényszerű takarékosság utat nyitott a reformoknak. Tudományos kutatások eredményei kerül­tek felszínre: az emberi szervezet kalória szükségletén kí­vül meghatározták a fehérje, zsír és a szénhidrát optimá­lis arányát. A vitaminkutatásban is komoly előrehaladás történt. A drága hús helyett zöldségek és gyümölcsök fo­gyasztására ösztönöztek. A hagyományos szakácsköny­vek mellett az egyszerű háztartások részére is készültek receptfüzetek. A sokasodó pótszerek közötti eligazodás „tudománnyá" vált. Gyakorlott háziasszonyok figyelmét sem kerülték el a népszerű főzőtanfolyamok. A tehető­sebbek akár a Hindenburg német tábornagyról elnevezett ételt is asztalukra varázsolhatták, a szegényebb népréte­gek örülhettek, ha a népkonyhák és a hadikonyhák sze­rény kínálatában részesültek. Az élelmiszerek drágulása és fogyatkozása miatt a lakosság érdeklődni kezdett a kon­­zervek, a „bádogos hús" iránt. A világháborúban felvirág­zott konzervipar termékeinek 90%-át a hadsereg vette át. A háztartásokban az áldozatvállalási készség meg­nyilvánulásaként uralkodókat, hadvezéreket, harcoló katonákat ábrázoló propaganda tárgyak, főleg asztali Propaganda tányérok Számolócédula Kávéházi élet. Fotó GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom