S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)
zása, mezőgazdasági termények zár alá vétele és rekvirálása, új szervezetek létrehozása stb.) az Országos Közélelmezési Hivatal égisze alatt. A hosszan tartó háború felborította a táplálkozás megszokott rendjét. A kényszerű takarékosság utat nyitott a reformoknak. Tudományos kutatások eredményei kerültek felszínre: az emberi szervezet kalória szükségletén kívül meghatározták a fehérje, zsír és a szénhidrát optimális arányát. A vitaminkutatásban is komoly előrehaladás történt. A drága hús helyett zöldségek és gyümölcsök fogyasztására ösztönöztek. A hagyományos szakácskönyvek mellett az egyszerű háztartások részére is készültek receptfüzetek. A sokasodó pótszerek közötti eligazodás „tudománnyá" vált. Gyakorlott háziasszonyok figyelmét sem kerülték el a népszerű főzőtanfolyamok. A tehetősebbek akár a Hindenburg német tábornagyról elnevezett ételt is asztalukra varázsolhatták, a szegényebb néprétegek örülhettek, ha a népkonyhák és a hadikonyhák szerény kínálatában részesültek. Az élelmiszerek drágulása és fogyatkozása miatt a lakosság érdeklődni kezdett a konzervek, a „bádogos hús" iránt. A világháborúban felvirágzott konzervipar termékeinek 90%-át a hadsereg vette át. A háztartásokban az áldozatvállalási készség megnyilvánulásaként uralkodókat, hadvezéreket, harcoló katonákat ábrázoló propaganda tárgyak, főleg asztali Propaganda tányérok Számolócédula Kávéházi élet. Fotó GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 9
