S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)
916. július 22. iNT X lisztárak újabb megállapítása. A m kr rranszMnumnak * lisztArak ujsbb megalapítása tárgy Aus hű 20-tn 2371)1916 M. EL »ram alatt kelt rendelet» folytan as a m triómnak 19« *vt november ho 234* 4207/19® M. E sz------eiugymmiarter urnák er évi januar HO *n И00Л9® »ram al------- ------------yen lel Ka tatmar as «lápján a lanae» a fOvaroe «Hal forgalomba Körött lisrtnek gmagaaabb Arait a követ kezűleg Állapítja meg I Árok réarere, akik a kartet a főváros utalvAnyotasa alapjait közvetlenül a valómban, aaékazémra veszik át: 'Inam tóaztallazt. . IOO kg.-kint 100 korona — fillér (regi típust! 04» tart) Iúxadara........................IOO „ WO „ — „ özOllmrt........................WO „ 82 м ---- „ (regi típusú 2 es számú) lüzakenyérllazt .. WO „ 82 „ 20 .. lorallmxl..........................IOO „ 8B „ 8B „ Erek az arak a tiszta súlyra nerve M zsák nettül értendők 2. Azok rearera. akik a kartet a fűvárosi iiartjegyek elleneben a karoakoéknél tetszés szerinti mennyiségben vásárolják: 'Inom lómxtallmxt. I kg.-kint 106 fillér (régi típusú 04» Hart) híradóra . .... I „ 106 „ özöllszl..............................................1 68 „ (regi típusú 2-ea számú) hirakenyárllmxt . ... 1 „ 88 „ tora liszt...... I „ 82 „ 3 Erek az üjabbi lisztarak ez évi JéHua hé 23~én (vaaérnap) lépnek nrénybo. 4. Aki a fentmegAllapitott legmagasabb lisztarakat megszegi vagy azokat lAtSMa. az 1914. evt C t-cikk 9. sa értőimében klhépéal követ el es két KOnapg rjedhetű elzárással es hatazáz koronáig terjedhető penzbúntetesael búntettebk 6. A kihágások elbirálásara a kér rendűrkaprtánysagok illetékesek 1 SiMtrot Tanatsa. Plakát (1916. július 22.) A Központi Liszthivatal jelvénye edények (tálak, tányérok, csészék, bögrék, poharak stb.) jelentek meg, amelyek nem csak dísztárgyak voltak, hanem használták is őket. A hadsereg növekvő fémigénye miatt viszont a lakosságot kötelezték a nikkelből, vörös- és sárgarézből, bronzból, valamint tombakból készült háztartási fémtárgyak beszolgáltatására. Rézmozsaraikat öntöttvasból vagy porcelánból készült hadimozsarakra cserélhették. Az első háborús hónapok pazarló bősége, a raktárkészletek kimerülése után nehéz idők jártak a vendéglátóiparra is. A vendéglősöket váratlanul érték a kormányrendeletek a heti két hústalan és egy zsírtalan nap, az étkezési jegyek és a menürendszer országos bevezetéséről. Legfőbb gondjukká vált a nyersanyagbeszerzés, a takarékos főzés és a pótanyagok alkalmazása. A vászonkendő helyére olcsó papírszalvéta lépett. A vendéglőket osztályokba sorolták, luxusételeket (fácánt, pástétomot, kaviárt) csak az I. osztályú éttermekben tarthattak. Árvizsgáló bizottságok szabták meg az árakat, az étlapokat jóváhagyásra havonta be kellett mutatni. A vendéglátóhelyeket is elérte a maximálás: nyitvatartási idejüket korlátozták. A zenés kávéházak és az éjszakai mulatók a válságos idők ellenére is virágoztak. Megtöltötték a frontról hazatérő szabadságos katonák, a gazdag hadseregszállítók és az ügynökök. Újdonsült vendégkör szórta el bő hadinyereségét, harcteret soha nem látott kávéházi Konrádok „bölcselkedtek" a háborúról. Már nem bojkottálták az ellenség kaviárját és pezsgőjét, „pusztították", ahol érték. A hátországban és a fronton egyaránt a kenyér volt a legfontosabb élelmiszer. Mindennap imádkoztak érte, ám napról-napra nehezebben jutottak hozzá. „A liszt olyan fontos kelléke a háborúnak, mint a puskapor" - vélekedtek a molnárok, és egekbe emelték az árát. A feketepiacon és a csempészeknél a legkeresettebb cikk volt, leleményesen rejtegették a hatóságok elől. Galícia orosz kézre kerülésével Magyarországra nagyobb teher hárult az osztrák lakosság és a katonaság ellátásában. 1917-től a hadsereg magyar lisztet fogyasztott. IO I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPAR! MÚZEUM
