Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Kocsmák és serházak

Balta I. Balta köz 2. Alapítási évét nem tudjuk, de az 1860-as években egy Hackl (= Balta) nevű vendéglős működtette, az ő megmagyarított nevéről ismerték az utcát és a kocsmát is. A Vár legjobb borkimérése és vendéglője volt, különszobájában a századfordulón a budai németek, az 1920-as években a vári értelmiség asztaltársaságai jártak össze. * A Balta nem esik messzire a honvédelmi Minisztériumtól, de id. К. Gy. úgy érezte, hogy mérföldes utat tett meg, amint fáradozva, elborulva, gondba merülve leroskadt a Balta egyik vörösterítékes sarokasztalánál hűséges barátai közé. (...) G. E. éppen megrepetálta a pájslinak nevezett délelőtti eledelt, amelyet a Baltában ez idő tájt jobban főzött a szakácsné, mint akár a híres nyíregyházi fogadósné, Rózsakertiné. (ha, lesz mivel ugratni odahaza a darázsderekú fehérnépet.) Mezőssy László nagy igyekezettel hallgatózott a várbeli harangok déli miséjére, de egyetlen szemrevaló nőt sem látott a Balta előtt elhaladni, holott Pesten éppen déli harangszóra mutatkoznak az utcákon ama fehérnépek, akik után szokás megfordulni. »Ez is város, ez a Buda?« AZ UTOLSÓ M EG Y VE И NYOLC AS HONVÉD 64