Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Óbuda

folyam selymes hullámait, de még a régi világon gömbölyödött, boldog, hasas nyári felhőket is, amelyek a dunai táj felett csüngtek. Csak a jó Isten és a vízimolnár hiányzik a faragványról. De tudjuk, hogy ajó Isten az égből vigyáz az óbudaiakra, míg a vízimolnár odabent van a malomban, és menyecskét ölelget, mint a régi molnároknak ez szokásuk volt. ÓDOHSÁGOK VÁROSA, VAGY MIT VÄRMAK AZ ÓBUDAIAK AZ ŰJ HÍDTÓL? • Flórián napjától fogva megint lehet akár tenyérbe hajtott fejjel (a szerelmi bánkódás miatt), akár megeresztett mellénnyel (a kedveskedő emésztés miatt) helyet foglalni azokban a kis kocsmakertekben, amelyekben bővelkednek az óbudai utcák. Tavalyi borivók vizsgálhatják a torony tövében egymás arculatán, hogy mennyi réz telepedett arra az idevalósi meszes boroktól. A kocsmakertbe akasztják a madárkalitkát, és a vendég megfigyelheti, mennyi tudományt, előrehaladást tett tavaly óta a mátyásmadár. (...) Az óbudaiak azért bortermelő emberek, hogy tudják: melyik kocsmában mérnek olcsó, valódi bort, amelyet ezen a tájon itt-ott még lábbal szokás taposni, addig tartogatni otthon, amíg megfelelő vevő érkezik rá, aztán ellenőriztetni, hogy a kocsmárosvevő nem szégyenítette-e meg a bort... 2 ÓBUDAI FLÓRIÁM