Csapó Katalin - Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

CSAPÓ KATALIN: Cukrászat a 19. században - Néhány híres fővárosi üzlet

kaóbab-megmunkáló gépek, modern habfúvók, majd az eladótérben egy Pavoni kávéfőzőgép könnyítette a munkát. A dolgozók létszáma lassan elérte a 1 50 főt, köztük dolgozott a főnök három fia is. Az 1930-as években csokoládé és desszertáruk vidéki nagybani eladásával is foglalkoztak. Pesten négy gépkocsi szállította a cukrászda népszerű süteményeit, fagylaltját, parféját és hidegkonyhai készítményeit. Különösen kedvelt volt a Hauer-krémes meg az ananász és marcipán ízesítésű tejszínes sütemény. A jegelt tejszíntortát és a tartós desszerteket is a Hauerműhelyben kezdték először gyártani Magyarországon. A nagy uzsonnadivat miatt a csokoládéitalhoz sokféle sütemény készült, sós és édes teasütemények igen nagy választékát kínálták. Télen-nyáron tartottak fagylaltot, a figurális parfékat mintakönyvből lehetett kiválasztani, és házhoz szállították a kuncsaftoknak. A csokoládékészítést 1859-től engedélyezték a cukrászoknak. Hiába vette át később, az 1880-as években részben és fokozatosan - a nagyüzemi édesipar a csokoládégyártást és a cukorkagyártást, a mikulásnapi, karácsonyi, újévi, húsvéti figurális és táblás csokoládéáruk és persze a szaloncukor még az 1930-as években Ón parféforma a 19-20. század fordulójáról, MKVM Tin Parfait Mould from the turn of the 19th century, HMTT faithful to the trade, [ózsef runs the shop in Fény utca today, while Olga is the proprietor of the new Auguszt in Kossuth Lajos utca. Rezsó Hauer was a pupil of Emil Gerbeaud. He began work in the confectionary founded by Nándor Kazilek on Rákóczi út. After Kazilek's death, he married his widow in 1896, and so not only was the lady's future secured but so was that of the business. The new owner extended the small one-door shop year-byyear, acquired new equipment and with his quality products was soon a worthy competitor to Gerbeaud. In 1905, a Viennese company built him the country's first ever confectioner's steam oven. By this time, the Hauer name was already very well known in the more particular Pest circles. He won several silver and gold medals at confectioners' competitions both at home and abroad. In 1920, the Trade Association voted him perpetual honorary chairman after Gerbeaud. After the First World War, he continued to introduce innovations and achieve success at professional competitions. The business expanded to include chocolate and bonbon production and work was aided by a high capacity refrigerator, an ice cream and parfait freezer, cocoabean processing machines, modern whipped cream sprayers and on the shop floor by a La Pavoni coffee machine. The number of employees slowly reached 150 people, including the owner's three sons. In the 1930s, they also branched out into the wholesale supply of chocolate and desserts to the provincial areas. In Pest, four automobiles delivered the confectionary's popular cakes, ice creams, parfaits and cold cut products. Especially in demand were the Hauer egg custard pastry and a cake made with fresh cream and flavoured with pineapple and marzipan. The first ice-cooled cream cakes and preserved desserts in 34