Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Fazekas Éva - Kimmel József: KANNA, LOMBIK, PERKOLÁTOR

Eicke gőznyomású kippszifon, 19. sz. második fele, F&K gyűjtemény "Kipp" siphon with steam pressure, Eicke make, 2

n

d half of 19"' century, F&K collection Réz-üveg kippszifon (billenő) 19. sz. közepe, F&K gyűjtemény Brass and glass "kipp" (tilting) siphon, mid-19

t

h century, F&K collection variációi ugyancsak a felforrósodó víz átáramlásával kiürülő kanna emelkedése miatt lecsukódó spirituszfőző és az így kihűlő kannában keletkező vákuum kihasználásán alapulnak. A készülék egy egységbe épített változatához nem kell két edény, a felforrósodó víz átáramlásakor a kanna segítség nélkül, automatikusan emelkedik magasabbra a spirituszégő fölött. Hidrosztatikus perkolátor A bejegyzett szabadalmak alapján úgy tűnt, hogy a 19. század második felére a kávékészítés valamennyi lehetséges módját kipróbálták, és a gyakorlatban működő sokféle készülék minden igényt kielégített. A kávéfőzők a legkülönfélébb anyagokból készültek, az ebből származó díszítési lehetőségek pazar kínálatát nyújtva. Időközben Európa-szerte hallatlanul elterjedtek a kávéházak. Népszerűségüket természetesen nem csak a kávénak, hanem a sokféle művelődési és szórakozási lehetőségnek, nem utolsó sorban pedig információs központként betöltött szerepüknek köszönhették. A kávéfőző-készülékek továbbfejlesztésének következő, logikus lépése az volt, hogy a kis mennyiségekről áttér46