Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - A játékkereskedők jellemzése, kapcsolatuk a vevőkkel
„Mielőtt tárgyunkat részleteznek, tekintsünk be egy játékszerek árulására szolgáló bódéba, s tegyük meg általános észrevételeinket. Első pillanatra feltűnő ezen bódékban a hatásvadászat, kirívó színű, sajátos alkotású játékszerek, különösen a legújabb divat szerint öltöztetett babák, tarka harleguinok, chinai alakok, gyermekek számára készített pipere és divatczikkek s több más eféle ragyogó, csodálatos tarkabarkaságok az első sort foglalják el, ezek díszelegnek a kirakatokban - míg a háttérben szerényen vonul meg egy-egy Fröbel-féle játékszekrény. ... a czélszerü játékeszközök rendesen egyszersmind egyszerűek is, s így a szemet nem gyönyörködtetik, ezeket tehát nemigen ajánlgatja a jámbor kalmár s miért is tenné, hiszen a lefityegő tarka rongyokból készült báb neki alig kerül néhány krajczárjába s forintokat kap érte, míg a czélszerü játékeszközök anyaga és készítése rendesen többe kerül, drágán pedig nem veszik meg, s így a »tisztességes haszon« (mely - mint positive tudom játékeszközök árusainál 100-120%-ra emelkedik) nem kerül ki" - írta a kor egyik jelentős pedagógusa. 1 8 Lottójáték kártyái játékokkai. Magasin de jouets, 1900 körül Lotto game cards with toys. Magasin de jouets, around 1900 A gonosz játékkereskedő kedvelt irodalmi toposz volt, aminek nemcsak Dickensnél, de a magyar irodalomban is nyomára akadhatunk. A század eleji gyermekirodalom kereskedelmi szempontból is fontos regényében, Pásztor Árpád Princeszében a „Kisasszony", a játéküzem és bolt tulajdonosa a gyermekek kizsákmányolója, érzéketlen üzletasszony, minden rossz megtestesítője, aki ellen a rend őrei és a jó polgárok egyaránt összefognak. Nála még gonoszabb a társadalom elesettjeinek rémisztő helyzetét egy babává változtatott gyerek sorsán át bemutató regény, az Aranyhajú Rózsika játékkereskedője. Kóbor Tamás művében ez az alak nemcsak a gyermekek ellensége, az üzleti haszonért emberi lelkekkel kereskedő álság szimbóluma, hanem megjeleníti a társadalom kétarcúságát, a társadalmi osztályok moráljának feloldhatatlan kettősségét is. Krúdy Gyula egy 1923-as kis írásában a maga ismerős kereskedőjét másképp láttatja: „Ne higgyük, hogy a játékkereskedők mind oly barátságtalan emberek, mint akit Dickens Károly írt meg felejthetetlen regényében. Az én játékkereskedőm, akit mostanában ügyelgetek az ő izgalmas napjaiban, a karácsonyi vásárkor: valamiképpen úgy tűnik fel nekem, mint valami rendkívüli színész, aki minden játékának a szerepét eljátssza, amikor eladásra kínálja. Mulatságosan felfúvódik, amikor pl. medvéjét kínálja, láthatatlan sarkantyúkat penget karikalábán.. S valóban, a másik megközelítés éppen a játékkereskedők sokoldalúságát, sokszínű személyiségét, ember- és gyerekismeretét emeli ki. Kiváló bemutatása ennek Edmondo de Amicis A babák királya című kis novellája. Bonini, a híres torinói játékkészítő és -kereskedő sok-sokéves tapasztalata a szülőkkel, rokonokkal érkező korabeli gyermekvásárlók pontos megfigyelésében összegződik. De az sem mellékes, hogy a játékkereskedő hogyan bánik felnőtt vevőivel, hiszen a 19. században és a 20. század első évtizedeiben a vásárlók főként felnőttek voltak. Fontos volt a figyelmesség, az udvariasság, a jó modor és az előzékenység. A Kertész Tódor-féle üzlet vevőköre nemcsak játékvásárlókból került ki, de az ott uralkodó légkört jól mutatja a következő idézet egy visszaemlékezésből: „Úri modorukat (az eladókét) méltatta a vevő közönség. Deák 32
