Rédey Judit (szerk.): Nyitunk, Plakátok a szocializmusban, 1945-1989, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítás 2009. október - 2010. február. Kiállításvezető (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2009)

Az újjáépítés évei A háború után a romos, düledező falú épületek földszintjén először az üzleteket hozzák rendbe, (kat. 1.) A kirakatok szerény árukínálatukkal már csalogatják a vásárlókat. Újjáéled a kereskedelem. A falakat, hirdetőtáblákat és oszlopokat elárasztják a politikai pártok és más szervezetek, az újra működő mozik, színházak és a kereskedelem agitáló, mozgósító, sokszor nevelő célzatú plakátjai. A tömegközlekedés járművein, a buszokon, villamosokon megjelennek a nagyméretű utcai hirdetések kisebb változatai. A tervező grafikusok egy rövid ideig megpróbálták maguk meghatározni a tervezés új módját a plakát, a csomagolás és az illusztráció műfajában. Úgy tűnt, nagy távlatok nyíltak a művészek előtt. Közérdekű dolgokat közölhettek nagy tömegekkel, saját egyéni kifejezőeszközeikkel.

4 Nem ritka a könnyed, humoros, játékos hangvétel még a választási plakátokon sem (például Sándor Károly: A sültgalamb nem repül a szánkba, Repcze János cigaretta- vagy Filo IFischer Ilona] Corvin Áruház-plakátjain, kat. 2., 13., 15., 16.}. A legtöbb plakátmegrendelést a megújult vagy nemrég létrejött kereskedelmi és ipari vállalatoktól kapták. A Corvin Áruház az ostrom alatt kiégett. 1945 márciusában az áruház dolgozóinak egy lelkes kis csoportja elkezdte a romok eltakarítását. Először igen szűk keretek között, de beindult az árusítás. Az áruház német tulajdonként 1947-ben jóvátétel fejében szovjet tulajdonba került, a magyar állam 1952-ben kapta vissza. Az újjáépítés után az Állami Áruházak tagjaként Budapest Nagyáruház néven működött (kat. 14.). A Ruházati Bolt Vállalatot (RB) 1950-ben létesítette a főváros tanácsa. Tevékenysége: ruházati termékek nagy- és kiskereskedelmi értékesítése, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő feladatok ellátása (kat. 12.). 1948 májusában hozták létre a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.-t, népszerű nevén a KÖZÉRT-et, amely néhány éve már nem létezik, ám a budapestieknek mind a mai napig az élelmiszerboltot jelenti. Az alapítás évében megjelent KÖZÉRT újság mottója: „M

indent a népért, mindent a közért". Alapításakor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkezett. A vidéki boltokat rövidesen más kereskedelmi szerve4 Bakos Katalin: 10* 10 év az utcán. A magyar plakátmüvészet története. CORVINA, 2008. 99.p. 7