Rédey Judit (szerk.): Nyitunk, Plakátok a szocializmusban, 1945-1989, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítás 2009. október - 2010. február. Kiállításvezető (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2009)
zetekhez csatolták, a budapesti üzletek száma viszont gyorsan emelkedett (kat. 8., 24., 25., 26., 27., 32., 33., 34.). 5 A régi nagynevű cégek közül a Dreher sörgyár 1949-ig, államosításáig működött, majd 3 másik kőbányai sörgyárral összevonva változott a neve Kőbányai Sör- és Malátagyárra (kat. 17.). A Dohányértékesítő Nemzeti Vállalat forgalmazta a különös zamatú női cigarettát, a Tulipánt (kat. 1 5.). 1948-ban két jellegzetes cigarettamárka jelent meg a dohányboltokban: a méregerős Munkás és a Kossuth Lajosról elnevezett Kossuth. Épül a vas és acél országa 1948-tól a politika egyre növekvő befolyása fokozatos változásokat idézett elő. A tervgazdaság, a gőzerővel folyó iparosodás, a hiánygazdaság, a személyi kultusz, a művészetekben pedig a szocialista realizmus időszaka köszönt be. Kötelezővé vált a szovjet minta: a fotószerű falragasz. Ez a plakátszerű festmények és a festményszerű plakátok kora. „M Men ünnepélyes, patetikus, színpadias, nem véletlen, hogy a színház bordó függönyének drapériája unos-untalan ismétlődik" - írja Frank lános. A háború előtti műhelyekben tanult magyar plakátművészeknek váltaniuk kellett. Az átállás a modern művészeknek ment nehezebben, a konzervatív mesterek könnyebben megbirkóztak a feladattal: a kisujjukban volt az elvárt realizmus. 6 A közérthetőség és az optimizmus, a „szocialista embertípus" bemutatásának követelménye - s nem mellékesen a megélhetési kényszer - sok művészt a fényképszerűségre, a tömegízlés kiszolgálására, művészi közhelyekre, giccsre kényszerített. Bár a hivatalos pártideológia nem lelkesedett a reklámokért, a kereskedelmi hirdetésekre szükség volt. Elismerték: a szocializmusban is van reklám - csakhogy nem az egyéni tőkés, hanem a tervgazdaság érdekeit szolgálja. A korszak egyik központi témája a társadalmi egyenjogúság mellett a nőkérdés. A magyar nők politikai és állampolgári jogai - választójog, a művelődéshez, a pályaválasztáshoz, a munkavállaláshoz való 5 Magyar márkák történte: KÖZÉRT - Csemege, hvg.hu 6 Frank János, i.m. 122.p. 8