Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

A Magyar Államvasutak 1885-ben kötötte meg első szerződését a Wagons-Lits társasággal; igaz, rendszeres forgalom csak 1889-től volt. A Baross Gábor közlekedési miniszter és Na­gelmackers által aláírt megegyezést tizenöt évi időtartamra kötötték, s rendre meghosz­szabbították. A társaság vállalta, hogy tizenöt háló- és kilenc étkezőkocsit állít forgalomba a Budapest-Bécs, Budapest-Brassó, Budapest­Belgrád, Budapest-Fiume, Budapest-Kassa, illetve Budapest-Ruttka vonalakon. A század utolsó évtizedében a Wagons-Lits ja­varészt olyan expresszvonatokat indított, ame­lyekben hálókocsit, szalonkocsit és étkező­kocsit is közlekedtetett. Az első hálókocsikon nem voltak még elkülönített fülkék, a fekvőhe­lyeket a pamlagszerű nappali ülőhelyekből ala­kították át. Az étkezőkocsikon eleinte hosszanti irányban helyezték el az asztalokat, később azonban a zavartalan kiszolgálás érdekében áttértek a ke­resztirányú elrendezésre. Az étkezőkocsikon még nem főztek, a közbenső állomásokon vet­ték fel az ételeket. Hamarosan megjelent - kü­lön kocsiban - a konyha, melyből végül kiala­kult a ma is használatban levő elrendezés, az étkezőkocsi egyik végébe épített konyharészleg. 18. Reklámplakát az 1 920-as évekből. (Országos Széchényi Könyvtár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom