Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)
„Roi des trains, trains des rois" Nem ok nélkül tisztelték meg az Orient-expresszt a „vonatok királya, királyok vonata" címmel. Igaz, 1883. június 5-én, a Gare de l'Est-en gyülekező előkelő utazók igencsak csalódtak az első percekben, midőn meglátták a peronon álló kopott, átlagos vonatot. Hamarosan kiderült azonban, hogy csupán Nagelmackers úr sajátos belga humorának áldozataivá váltak, mert amit láttak, csak ugratás. Akkor néztek csak még nagyobbat, mikor kigördült csillogó, gyönyörű kék kocsijaival az első és igazi Grand Express d'Orient, hogy kiváltságos utasait Európán keresztülhaladva egészen Konstantinápolyig szállítsa. Hosszas politikai csatározások és kétoldalú szerződések megkötése után végül 1889-re készült el az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly között. Addig tehát csak átszállással lehetett utazni: a 83 és fél órán át tartó utazásból 15 órát a hajózás tett ki. Később - Várna elhagyásával, ugyanis itt kellett hajóra szállni Konstantinápoly felé - ekképp módosult az útvonal: Párizs-Bécs-Budapest-Belgrád-Nis-Szófia-Konstantinápoly. 14. Az Orient expressz régi kocsija a Keleti pályaudvaron, 1 970 es évek