Csapó Katalin - Füreder Balázs - Sári Zsolt: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza Időszaki kiállítás 2008. március–május (Budapest, 2008)

zott az elmúlt években, többek között Babócsa a Babparádé nevű rendezvénnyel, a falu nevében megbújó növényből készült ételek versenyével. A szintén somogyi Mesztegnyőn Rétesfesztivált rendeznek, vásárral, szakmai és szórakoztató programokkal. A Győr-Sopron megyei Markotabödögén 1999 óta rendezik meg az Uborkapartit, ahol a szakmai és kulturális programok mellett a helybeli asszonyok által készített uborkás ételek és italok bemutatója és versenye is zajlik, a győztes pedig elnyeri a „Rábaköz legügyesebb háziasszonya" címet. Az ország keleti szögletében, a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Nagydoboson 1998 óta rendezik meg a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Az ötlet nem előzmények nélküli. A tök termesztése a 20. század első harmadáig nyúlik vissza a településen. Ennek a hagyománynak a felélesztése, a régi rang helyreállítása, a termesztés mennyiségi növelése és a piaci háttér biztosítása mellett a fesztiválnak célja az is, hogy az emberek a falunap keretében kikapcsolódjanak, közös programokon szórakozzanak. A kulturális programok mellett - amelyek között zenei műsorok, a nagydobosiak világtalálkozója, fogathajtó bemutató, a település intézményeinek, civil szervezeteinek bemutatkozása, műsora szerepel - a középpontban természetesen a sütőtökből készült hagyományos népi ételek kóstolója áll. A tiszaháti Milota diójáról híres. A „Milota 10" nevű fajta jóvoltából világhírűnek mondható településen évről évre megrendezik a Nemzetközi Diófesztivált, amelynek gasztronómiai programja a diós ételek versenye, emellett különböző kézműves-bemutatók, vásár, valamint zenei programok várják a több ezer látogatót. A Szolnoktól nem meszsze fekvő Nagykörű térségében a 19. század közepén megkezdődtek a vízrendezési munkák. A Tisza szabályozásával a korábbi ártéri gazdálkodás és ökológiai rendszer megváltozott. Az ármentesítés után, a múlt század végén nagyarányú erdősítés és gyümölcsfa-telepítés zajlott le. Petrovay György báró, a falu birtokosa faiskolát alapított, és meghonosította a germersdorfi cseresznye termesztését. A cseresznye hamar kedvelt fája lett a falunak, a két világháború között több család legfontosabb megélhetési forrásává vált. Nagykörű ma is alapvetően agrártelepülés, a falu lakói főleg kertészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Az egyik legfontosabb megélhetési forrás ma is a cseresznye. Nagykörű elsőként