Csapó Katalin - Füreder Balázs - Sári Zsolt: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza Időszaki kiállítás 2008. március–május (Budapest, 2008)

csatlakozott az ártéri gazdálkodás visszaállítására indított programhoz. Cseresznyefesztiváljuk alapjaiban a szüreti mulatságok példáját követi, csakhogy cseresznyeünnepet kevés helyen rendeznek. Olyan kulturális attrakciót hoztak létre, amely egyedi, sajátosan rájuk jellemző, helyi hagyományokra épülő. A gasztronómiai programok közül is azok emelkedtek ki, váltak népszerűvé, amelyek helyi értéket képviselnek: többek között a cseresznyés ételek készítése és bemutatója, a nagykörűi cseresznyepálinka (a híres 77-es, a 77 fajta cseresznyéből főzött pálinka), valamint a hagyományos technikával, technológiával (például kemencében) készült ételek. Ez utóbbiak főként a tájház kemencéjében sülnek, itt gyakran készül kenyér és kalács. Egy-egy ilyen gasztronómiai fesztivál nem csak a helyi közösségek identitásának erősítésében, a helyi gasztronómiai értékek megőrzésében, a turizmus fejlődésében játszik szerepet. A szervezőknek, a zsűritagoknak óriási szerepük van abban, hogy a főzőversenyeken, fesztiválokon résztvevő amatőrök és profik a valódi gasztronómiai hagyományokat őrizzék, folytassák. A kommersz, gyakran silány minőségű élelmiszerek, ilyen-olyan eredetű húsok, fűszerkeverékek vagy épp a puffasztott kenyér helyett megfelelő, helyi alapanyagok (házi túró, sajt, tejföl, hús és húskészítméynyek, friss vagy otthon szárított fűszerek, helyi gyümölcsök, zöldségek) alkalmazása: ez segítheti a magyar konyha hagyományokon alapuló megújulását.