Csapó Katalin - Füreder Balázs - Sári Zsolt: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza Időszaki kiállítás 2008. március–május (Budapest, 2008)

gránátalma, a borokból pedig a szerémi, somogyi és baranyai tartozott az /af/, uralkodó kedvencei közé. A II. Lajos (1506-1526) asztalára került ételekről nagyon keveset tudunk. Az „udvar gyomrát" gyakran csak a budai kereskedők hiteléből sikerült megtölteni, és a korban szokásos napi kétszeri étkezés, az ebéd (prandium) és a vacsora (cena) elég szerény lehetett. A mohácsi csatába vonuló, mindössze 20 éves uralkodót hűséges szakácsa is elkísérte. Szakácsi Gondos Illés, miközben utolsó ebédjüket készítette, fegyverrel, nyárssal a kezében bukott el a csatamezőn a királlyal együtt. A 16. században a korábban elterjedt nagyon változatos fűszerezés a gyakori háborúknak köszönhetően valószínűleg egy kicsit visszaeshetett. A legelterjedtebb fűszernövény továbbra is a bors maradt, de a sáfrány, szerecsendió, szerecsendió-virág, szegfűszeg, fahéj ízéről, színéről sem mondtak le. A korszakban Magyarországon két új ital jelent meg: az égettbor (pálinka) és a kávé. Az égettbort korábban orvosságként használták, ekkor viszont már megjelennek a pálinkamérések. A kávé a század közepétől van jelen az országban. A magyar társadalom a törököktől ismeri meg a kávéfogyasztás szokását, de az ital lassú hazai elterjedése - újabb, bécsi és nyugat-európai hatásra - csak a 17. század végén kezdődik meg. Érdekes kérdés, hogy mikortól fogyasztottak levest. Vannak kutatók, akik szerint a kora újkorban levessel még nem találkozhatunk az asztalokon, mások szerint valószínű, hogy a 17. században már megjelent a magyar étkezőtermekben a leves. A korszak három alapélelmiszerének a hús mellett a kenyeret és a bort tekinthetjük. Az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején a középkorban szokásos két étkezés rendjéről a magyar nemesség kezd áttérni az úgynevezett újkori hármas étkezésre: reggéli-ebéd-vacsora. A reggeli egyre inkább az új meleg ital, a kávé köré szerveződött, ami mellé kenyérféle és kiegészítők jártak. Az ebédet már bizoynyíthatóan a leves vezette be, és ebből adódóan a lapostányérok mellett megjelentek a mélytányérok is. 23. Korsó és tejesedény, 16-17. és 17-18. század