Csapó Katalin - Török Lajos: Tisztelet a Gundeleknek (Budapest, 2007)

furtban újabb sikert ért el a magyar csapat. i 1938-ban magyar vendéglő nyílt a New York-i világkiállításon. A vendéglő megszervezésével Gundel Károlyt bízták meg. „Elgondolásom az, hogy magyar árukkal, exportcikkekkel megyek ki New Yorkba, ahol elsősorban a magyar idegenforgalomnak és a magyar szakácsművészetnek csinálok propagandát. A fiam a közeljövőben már ki is utazik. " Gundel Károly kiváló szakíró is volt. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Legfontosabb művei: A vendéglátás művészete (Bp. 1934), A vendéglátás mestersége (Bp. 1940), A konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv-irodalom a 18. sz. végéig In.: Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története I. (Bp. 1943). Tanácsaival készült Karinthy Frigyes: Vendéget látni, vendégnek lenni című könyvecskéje (Bp. 1933). Kis magyar szakácskönyv (Bp. 1937) című népszerű könyvét 9 nyelvre fordították le, közel 140 kiadást ért meg (ebből kilenc magyar), és immár csaknem 2 millió példányban olvassák! A világháború után 1945-ben ismét megnyílt a ligeti vendéglő, 1946 augusztusában újraindult a Gellért. 1949-ben államosították az üzleteket és az ingatlanokat. Ekkor már az idős vendéglősmester súlyos betegséggel küszködött. Két szemműtéte után 1943-ban egyik szemére teljesen megvakult, majd 1948ban a másikat is baleset érte. Grazban egy specialista professzor kezelte, kültöldi gondozását hűséges testvére, Katalin vállalta. 1955-ben, a 19. műtét után, októberben indult haza. Az orvosok gyógyíthatatlan, visszafordíthatatlan sarcomat állapítottak meg. Egy év múlva hunyt el, 1956. november 28-án. Befejezésül egy részlet Thúry Zoltán interjújából, amelyet a már idős mesterrel készített a háború után: