S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)
Gronwald Ernő, Plakátok Az eredeti plakát olyan, mint a hű feleség, a tömegplakát, amely többek részére készül, s mindenki a saját cégének reklámját nyomatja rá a plakát képére, olyan, mint az utcalány. (Az Üzlet, 1908. 9. sz.) Hadai Pál, A hirdetőoszlop Egy negyedszázaddal ezelőtt még alig volt Budapesten félszáznál több hirdetőoszlop. Úgy álltak egy-egy uccasarkon, a járda szélén, mint felkiáltójelek, amelyek nagyvárosi mivoltunkat hirdetik. A hirdetőoszlop a fehér és színes színlapokkal, Budapest szórakozóhelyeinek néma kikiáltója volt. Bádogsisak a fején, tarka köntös a testén, mint egy megdermedt Pierrot, úgy állt az aszfalt gödrében. Ő volt a maître de plaisir, örömanyánk, aki megmondta, hogy este merre keressük Osztrigás Micit és merre Little Tiche-t. A nagy palánkok őrizték a kereskedelem tisztaságát, a legitim üzletek komoly forgalmát. De a viccesebb mindig a hirdetőoszlop volt. Neki kellett elmondania, hol mérnek örömet, vígságot, neki kellett tolmácsolnia, hogy a Pap-, pap-, pap-lant hol kapni, őtőle tudtuk meg, hogy mi a lysoform és adott esetben ciánnal ki irt. Sőt - mi tűrés, tagadás apró szerelmi légyottokat is elintézett, mikor Gyula remegve odaírta rá ceruzával az egyik oszlop fehérjére, hogy „Teruska mingyár gyüvök, csak megiszok egy feketét". Azóta a hirdetőoszlop, mint az egész élet, megkomolyodott kissé. Sokkal, sokkal megszaporodott a számuk és a komoly cégek is odakívánkoztak, ahová azelőtt csak a színházak, a varieték és a pezsgőgyárak törekedtek. Mint a gomba, kezdtek kinőni a földből a hirdetőoszlopok, helyesebben, mint a solospárga. A reklám természetében rejlik, hogy eléd akar állni, hogy fel akar tartóztatni utadban, hogy a nyakadba akar zuhanni és a szemedet akarja kibökni. Erre mindre jó a hirdetőoszlop. A háború végén, a háború után meg is indult a hirdetőoszlopnak úgynevezett reneszánsza. Ezalatt azt kell érteni, hogy minden és mindenki átváltozott hirdetőoszloppá. (...) Mondani sem kell, hogy mi volt e változás rugója. A közgazdaságtan azt mondja: az indusztria-