Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
S. Nagy Anikó: A távolsági kereskedelem útvonalai Magyarországon a X-XIV. században
A magyar honfoglalás a kereskedelmi és hadiutakon történt. Anonymus Gestája szerint Árpád Kiev felől, a Vereckei-hágón keresztül vezette be a magyarokat az új hazába. Ez az útvonal egybeesett azzal a kereskedelmi úttal, mely az akkori volgai Bulgáriából Magyarországra vezetett. Használatára keleti források is utalnak. Hasdai ibn Safrut és a kazár király levelezése (961 előtt) H. ung országban élő zsidó hitűeket említ, akik ismerték Rusz (Rum?) és B.lgar földön át a Kazárországba vezető utat. 1 9 El-Balhi tudósítása szerint a badzseroktól (magyarok) Bulgáriáig 25 nap az út. 2 0 A magyarok a kereskedőkén keresztül egy ideig még kapcsolatot tartottak a Magna Hungariában maradt néprésszel. 2 1 A XIII. században ez az út már csak emlék volt. Valószínűen Julianus barát sem a régi kereskedelmi útvonalon indult el a kint maradt magyarok megkeresésére 2 2 A magyarok érkezése előtt a Kárpát-medencében fejlett úthálózat volt. Közülük azonban csak a Kelet felé vezetőket használták ismét. Gazdasági-társadalmi berendezkedésük, öltözetük, fegyverzetük és kultúrájuk a magyarokat a X. század elején még erősen Kelethez kötötte. A pompakedvelő magyar főurak a luxuscikkeket nem nélkülözhették az új hazában sem, ahová a kereskedők is követték megrendelőiket. A nyugati kereskedők ebben az időben még nem merészkedtek a kalandozásukról ismert magyarok földjére. A X. század közepéig a fő kereskedelmi útvonal az ún. Kievi út volt, mely a Bizánc-Kiev-Krakkó-Prága nemzetközi kereskedelmi útvonal magyarországi leágazása volt. A Vereckei-hágónál lépett az ország területére, a Tisza folyása mentén haladva, Eger és Hatvan felől az óbudai révhez vezetett. Nem véletlen, hogy az útvonal hazai szakasza két végpontján várral erősített fejedelmi szállások voltak. A letelepülés politikájában elsőrendű fontossága volt a kereskedelmi útvonalak ellenőrzésének, a révek, vámok birtoklásának. 2 3 Kurszán kende téli szállása a legforgalmasabb kereskedelmi központban volt a Duna aquincumi révjénél. Kurszán halála után Árpád birtokolta az egész Duna-vonalat, Ugyancsak fejedelmi szállásterület volt a Tisza felső folyása is. Itt volt a legkorábban említett vásárhely. Tasvár, melyről Anonymus így írt: „Akkor Tas az urának, Árpád hercegnek meghódolt nép kérésére vásárt állított a Nyír és Tisza között s e vásárteret a maga nevéről nevezte el, amelyet mostanáig Tasvásárnak mondanak." 2 4 A korai kereskedelmi központok a biztonságot nyújtó várak (Kurszán vára Óbudán, Szabolcs vára), téli szálláshelyek voltak, mellettük vásártérrel. A fejedelmek, nemzetségfők vonulásakor a kísérettel együtt a kereskedők is mentek áruikkal. Ez a vándorlás egy mozgó, állandó vásár volt, a keleten kialakult ún. nomád vásár. 2 5 A kereskedők mindenkor követték gazdag megrendelőiket, s azok fegyveres kísérete őket is védelmezte portékájukkal együtt. A fejedelmek a steppén megszokott rév- és vámgyakorlatot honosították meg az új hazában is. A kievi út irányát jelzik az arab dirhemleletek, amelyek a 960-as évekig, a Kazár Kaganátus bukásáig folyamatosan áramoltak észak felé. 2 6 A magyarországi leletek a Tisza felső folyásától a Duna vonaláig húzódtak. (Bodrogvécs, Perse, Szilas, Kisdobra, Sárospatak, Galgóc, Eger, Karos, Pustaszüas, Tata.) 2 7 A 400 darabos huszti éremleletben sok a hamisítvány. A dirhemek utánzása a Kazár Kaganátus területén gyakori, az érmeket egy arab kereskedő hozhatta Magyarországra 2 8 A pénzleletek egy része IX. század végi, melyeket a honfoglaló magyarok hoztak magukkal, nagyobb részük azonban a X. század első felében kereskedelmi kapcsolatok révén jutott Magyarország területére egyéb árucikkekkel együtt. 2 9 Elterjedését 28
