Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
S. Nagy Anikó: A távolsági kereskedelem útvonalai Magyarországon a X-XIV. században
illetően nem tömegesen fordulnak elő, inkább csak a gazdagok síijában. Ez is az arab ezüstdirhemek kereskedelmi pénz voltára utal, mely a belső kereskedelemben nem játszott szerepet. (A belkereskedelem csereértéke a prém és a tinó volt.) Biztos régészeti nyoma nics annak, hogy a kievi út Magyarország területén továbbvezetett volna nyugat, illetve Prága felé. A kievi kaput általában a magyar kereskedőkkel hozzák kapcsolatba. A kievi vámtarifa azonban csak orosz és cseh kereskedőkről tesz említést, magyarokról nem 3 0 A magyar kapu elnevezés a Magyarország felé vezető út irányát jelenthette, mint a Vereckei-hágó „Orosz-kapu" elnevezése 3 1 A Kiev—Verecke—Óbuda útvonalat a nemzetközi kereskedelmi út leágazásának, „kereskedelmi zsákutcának" lehetne nevezni. A keleti kereskedőknek nyilván érdemes volt a Bizánc -Kiev-Prága fő távolsági útvonalról „letérni", áruikkal, illetve áruként felkeresni a magyarokat. Mi vonzotta a keleti kereskedőket Magyarországra? Honfoglalás kori fémművességünk termékei, a kereskedelmi árucikké vált tarsolylemezek, szablyák, kengyelek nyilván keresettek voltak. 3 2 A magyarok kézműveseiket is magukkal hozták. A hozzájuk csatlakozó kabarok közül kiválogatták a khorezni (káliz) és alán fémműveseket, akiket a fejedelmi és nemzetségfői központokban telepítettek le. 3 3 A tarsolylemezeket a magyarokon kívül a kievi harcosok is használták. Lehetséges, hogy a szlávok a magyaroktól vásárolták azokat. A X. századi csernigovoi sírok tarsolyai és az ún. kievi szablya magyar fegyverműhelyből kerültek ki. 3 4 A vikingek nagyszabású távolsági kereskedelmet folytattak mind Kelettel, mind Nyugattal. A Baltikum területén jelentős kereskedőtelepeket hoztak létre (Sztaraja Ladoga, Novgorod). Temetőikből a perzsiai és indiai üvegedények, arab dirhemek, karoling sarkantyúk és kengyelek mellett előkerültek a honfoglaló magyarok öweretei és tarsolyai is. 3 s A magukkal hozott fényűzési cikkekért, selymekért, drágakövekért, gyöngyökért a fémművestermékeken kívül a magyaroktól lovakat s kalandozásokból származó rabszolgákat vehettek az idegen kereskedők. (A kereskedelmi áruk pontosítására a hazai és külföldi leletek tüzetesebb vizsgálata kívánkozik.) 3 6 Az augsburgi csatavesztés (955) és a kazár birodalom bukása (960 körül) új helyzetet teremtett. A dirhemforrások elapadtak, Kiev lehanyatlott, a kievi kereskedelmi út elnéptelenedett. Taksony fejedelem áttette szállását a Duna bal partjára, ahol egészen a Duna alsó folyása felé nomadizált. Ezzel közelebb került a nemzetközi árucsere új központjához, Perejaszlavechez, s ellenőrizhette a X. század második felében kirajzolódó, új, észak-déli irányú kereskedelmi útvonalat. Szvatoszláv, kievi fejedelem 969-ben áttette székhelyét Perejaszlavecbe, mint arról az Orosz Évkönyvek is írnak: „Nem tetszik nekem Kiev, a Duna mellett, Perejaszlavecben akarok élni, mert ez országom közepe, mivel oda gyűlik össze minden jó: a görögöktől aranyszövetek, bor és különféle gyümölcs, a csehektől és a magyaroktól ezüst és lovak" 3 7. (Az ezüstön ötvöstárgyakat kell érteni.) Talán éppen egy perejaszlaveci vásárról származik az a kecses, mázas amfora, mely a sóshartyáni temetőből került elő. 3 8 Hozzá hasonló amforák tömegével kerültek elő a kereskedelmi szféra területéről. 3 9 A Perejaszlavecben megforduló cseh kereskedők Magyarország területén keresztül, a Duna mentén jutottak oda. A prágai vásáron viszont a X. század második felében megjelentek a magyar kereskedők is. Jakab fia Ábrahám észak-afrikai zsidó kereskedőktől származik. Erre vonatkozó adatunk: „Krako városból ruszok és szlávok jönnek ide áruikkal és jönnek a magyarok földjéről muzulmánok, zsidók és magyarok árukkal és 29
