Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében
9. kép. Szövetbolt. Kőrelief. A vásárcsarnok melletti egyik utcában is boltok sorakoztak. Az aquincumi polgárváros É—D-i főutcája mentén edénykereskedők ( negotiator artis cretariae) üzletei voltak két sorban egymás mellett, előttük oszlopos, fedett tornáccal. A 3. sz. üzlet a polgárváros egyik legrangosabb edénykereskedése volt, területéről közel ötven lezouxi mester termékei kerültek elő. 6 2 A Gorsiumban (Tác) felszínre került 65x18 m-es épület két sorban elhelyezkedő, 6x6 m-es kis helyiségei lehetséges, hogy szintén üzletek voltak. 6 3 Területünkről nem kerültek elő olyan emlékek, melyek boltábrázolást mutatnak, de a birodalom más területéről származó kőemlékek és a pomejii falfestmények kereskedelmi élettel kapcsolatos ábrázolásai alapján képet kapunk a boltokban történő adás-vétel formáiról. (7—9. kép) Az ábrázolások életszerűen mutatják be a tornácos üzleteket, árufajtáknak megfelelően (húsüzlet, borkereskedés, szövetüzlet stb.). A boltokban ott vannak a vevők is, amint széken ülve várják, hogy a kereskedő átadja nekik a portékát. A kereskedelem kifejlődése magával hozta a pénzüzletek kialakulását is. (10. kép) Bankári tevékenységet általában szabad ember folytathatott, a pénzügyletekkel kapcsolatos ügyintézést (pénztárkezelést, könyvelés) a rabszolgák végezték. Egy aquincumi Silvánus oltáron Corinthus rabszolga foglalkozását Nwmnu/arius-nak nevezte meg. 6 4 *** 46
