Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

pasa támogatásával fiókirodát nyitott. A szállodaportások segítségével megkezdte a propagandát Budapest látogatása érdekében. Újabb kezdeményezésre a balkáni csatlakozóvonalak megnyitása adott lehetőséget 1888-ban. A Menetjegyiroda társasutazást szervezett Athénból, Szalonikiből, Szimirnából, Budapestre. Mintegy 200 turistát sikerült toborozniuk, s a különvonat 1888. szeptember 21-én érkezett fővárosunkba. Itt ünnepélyesen fogadták, s 4 napig látták vendégül utasait.

13

1 A kiállítás „csalódásai", s a balkáni csatlakozó vonalak kiépítése egy tíz évvel ezelőtt, a törvényhatósági bizottság elé terjesztett emlékiratra irányították a figyelmet. Egy évvel az említett események előtt, 1887-ben ismét elővették az emlékiratot, s tanulmányozására Kammermayer Károly polgármester és Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével bizottságot neveztek ki. A bizottság, miután Atzél Béla javaslatot terjesztett elé, ennek a javaslatnak a tárgyalására albizottságot hozott létre. 15 pontban foglalták össze a tennivalókat. A javaslatot elfogadták (1265/1888. sz. határozat), s önálló hatáskörű végrehajtó bizottságot neveztek ki.

13

2 Az idegenforgalmi bizottság tevékenysége A bizottság 1888 és 1889 között folytatta működését. Az alakuló ülésre 1888. április 23-án került sor, amelyen a teendők kidolgozására báró Lipthai Béla elnöklete alatt, Vámbéry Ármin és Körössy József részvételével „Kis bizottságot" neveztek ki. Működése alatt 18 950 forintot engedélyeztek számára, amelyből 15 513 forintot használtak fel.

13

3 Az utolsó ülésre 1891. március 16-án került sor. Bár hivatalosan nem oszlatták fel, működése gyakorlatilag megszűnt. A bizottság csakugyan mindazon dolgokat, amelyeket a szerény dotáció mellett és korlátolt hatáskörében lehetséges volt létesíteni, létesítette; a rendelkezésére állott csekély összegeket felhasználta ... Kétségtelen, hogy nagyobb eredményeket alig lehetett volna kivívnia, mert nagyobb eredmények ezen a téren csak nagy pénzerővel, más szervezet és külső faktorok őszinte támogatásávaf érhetők el."

13

4 —jellemzi munkájukat a „Budapest idegenforgalmának emelése érdekében tett intézkedések ismertetése" című mű, amely Halmos János polgármester és Almády Géza tanácsjegyző közreműködésével jelent meg 1890-ben. E kiadvány részletesen ismerteti a bizottság tevékenységét, elért eredményeit és kudarcait. Tevékenységük központjában az idegenforgalmi propaganda megszervezése állt. Ebből a célból sajtóirodát is létrehoztak, amelynek feladata a főváros külföldi lapokban való ismertetése volt. Sasvári Ármint a Revue de l'Orient című hetilap szerkesztőjét alkalmazták, aki a sajtóügyek mellett az idegenforgalmi iroda idegennyelvű levelezését is intézte, majd amikor a munka annyira megszaporodott, hogy nem győzte, a levelezést másra bízva átengedte évi 300 Ft-os tiszteletdíját is. 236.