Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében
A külföldi lapok szerkesztői általában nem vették túl szívesen a Budapestről küldött cikkeket. Sasvári személyes összeköttetéseit is felhasználta; Konstantinápolyban öt lapban, Athénben, Bécsben, Párizsban, New Yorkban s a Cook társaság lapjaiban jelentek meg ismertető cikkek. Genuában a L'Italie hirdetési könyv több évfolyamában képpel illusztrált hirdetés jelent meg — ezt a főváros külön díjazta. A közgyűlés határozata értelmében a fővárost ismertető könyvecskék megírásáról és terjesztéséről kellett gondoskodni. Az ismertetők szövegét Körössy József írta, s német, angol, francia, szerb, görög, román, bolgár és török nyelvre fordították. A négy 1/4 ív terjedelemből a főváros ismertetésére 2 ív, két 1/4 ív pedig a hirdetéseknek jutott. A füzetben 17 kép található. Nyolc országba, 23 000 példányt küldtek szét. A terjesztést külföldi utazási, hajózási vállalatok, szálloda és fürdőigazgatóságok segítségével folytatták. A bizottság támogatta a Budapestről szóló művek kiadását. Szalay Mihály és Kahn József „Die ungarische Metropole" című könyvének kiadásához 400 forinttal járult hozzá, ugyancsak hozzájárult Kahn József „A mai Budapest" több nyelven való kiadásához, Pálóczy Lipót „Budapest" című füzetéhez. Az idegenek tájékoztatására szolgált a Budapesti Látogatók Lapja, amely magyar, francia és német nyelven jelent meg. 13 5 Nem csak a propaganda eszközeivel igyekeztek a külföldieket hazánkba csalogatni. Felkérték Cook és a Stangen céget, túráik közé Budapestet is vegyék fel — s ez a törekvésük sikerrel járt. Kelet felől, főleg a Magyar Királyi Államvasutak menetjegyirodája rendezett több ízben társasutazást. A szaloniki, konstantinápolyi „kéjvonatot" már említettük. 1890 júliusában a dán turista egylet titkárának vezetésével turistatársaság tartózkodott nálunk. Programját a bizottság állította össze, s érdemes megemlítenünk, hogy a főtitkár figyelmét hazánkra éppen egy Budapestet ismertető füzet hívta fel. A legnagyobb jelentőségű kezdeményezés az idegenforgalmi statisztika megteremtése volt. Á tanács 1897-ig ennek költségeire 150—180 forintot áldozott évente. A szükséges adatok összegyűjtése nehézségekbe ütközött, mert a szállodásokat az adatok kiszolgáltatására kötelezni nem lehetett, s közülük többen vonakodtak a Statisztikai Hivatallal együttműködni. A statisztikai hivatal alkalmazottjának sokszor délután, esténként kellett a szállodák portásainál az adatokat beszereznie. Ennek ellenére 1897-ig pontos, részletes statisztikák készültek Budapest idegenforgalmáról. Ekkor azonban a tanács az erre szánt összeget nem utal• ványozta, s így a munkát meg kellett szüntetni. 13 6 A Millennium A Menetjegyi roda az 1889-es párizsi világkiállításra már hat társasutazást szervezett. Az egyik csoport 845 résztvevővel Turint is érintette. 1892-ben az irodát a Wagon Lits vette át. Az egyesülés előnye, hogy a Wagon Lits propagandakiadványaiban hazánkról is megemlékezett. A Menetjegyiroda legnagyobb erőpróbája az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Millenniumi 237.
