Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Gadanecz Béláné: A vendéglátóipari dolgozók szakszervezeti mozgalmának sajátosságai

a szervezett vendéglátóipari munkás eszményének megfogalmazása, tudatosí­tása, a szakszervezeti élet bensőségességének, emberformáló hatásának növe­kedése, a szolidaritásban rejlő erkölcsi többlet felszínre hozása érzelmileg is erősen összeforrasztotta a szervezettel a tagokat. Az itt töltött évek tapasztalatai a vezetők életútját is befolyásolták. Két­ségtelennek tűnik, hogy a kávéházi munkások harcával való azonosulásnak s a felvetődő elméleti problémáknak is része volt abban, hogy az MSZDP bal­szárnyához tartozó Vágó Béla elhatárolta magát Alpári Gyula helytelen mód­szereitől és taktikai hibáitól. Az eredményes harcot akadályozó számos tényező leküzdése érdekében fogalmazták meg a szakszervezetek szorosabb szövetségének szükségességét. Vágó Béla a munkáltató szövetségek elleni hatékonyabb harc kibontakoztatása érdekében a vendéglátóipari, a mészáros-, a hentes-, a sütő- és a cukrász­munkások közötti szövetség létrehozását sürgetve lényegében az élelmezési ipari dolgozók összefogásának szükségességét vetette föl. Hirossik János a szabadnap kivívása érdekében javasolta a kereskedelmi és közlekedési alkal­mazottak, a fodrászok, az élelmezési-, a malom- és a húsipari munkások szö­vetkezését. 8. A vendéglátóipari szervezkedés az összmozgalom fokozott támogatását igényli. A vendéglátóipari szakszervezeti mozgalom labilisabb, könnyebben sebez­hető, mint a munkásosztály törzséhez tartozóké, ezért fokozottabban ráutalt a munkásszolidaritás erejére. Nem azért, mintha ez a szakma kevés becsülete­sen küzdő, a közösségért minden áldozatra kész harcost adna a mozgalomnak, hanem a nehezebb harci terep miatt, melyen csak az összmozgalom támogatásá­val győzhetik le az erejüket meghaladó erőfeszítést követelő ellenállást, távolít­hatják el a szervezkedésük útjába emelt akadályokat. A korabeli munkásmoz­galom erkölcsi erejének bizonyítéka, hogy ezt a támogatást a legtermészetesebb, mintegy önmagának adott segítségként nyújtotta. A vendéglátóipari szervez­kedést csak az osztályösszecsapásoktól, heves küzdelmektől vissza nem riadó vezetők vihették győzelemre. 9. A vendéglátóipari mozgalomra jelentős befolyása van a fogyasztóknak, a közvéleménynek. A szolgáltató jellegből adódóan, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat miatt, a gyáripartól eltérően, ezt a mozgalmat kezdettől jelentősen befolyásolta a közvélemény, a fogyasztó. E miatt leplezni kellett a kérlelhetetlen munkáltatói mentalitást. Ezért fordítottak különös gondot a vendéglátóipar fejlesztésében egyébként valós érdemeket szerző neves tulajdonosok arra, hogy a szubven­cionált lapok nimbusszal övezzék, szentimentális karrier-történetek emelkedet­ten gondolkodó, alkalmazottaik sorsát szívükön hordozó főszereplőivé neme­sítsék őket. A közvélemény befolyásolása, a fogyasztó közönség szolidaritásá­nak, illetve szimpátiájának biztosítására a szakszervezeti mozgalomnak még 21 Évkönyv 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom