Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Gadanecz Béláné: A vendéglátóipari dolgozók szakszervezeti mozgalmának sajátosságai
a szervezett vendéglátóipari munkás eszményének megfogalmazása, tudatosítása, a szakszervezeti élet bensőségességének, emberformáló hatásának növekedése, a szolidaritásban rejlő erkölcsi többlet felszínre hozása érzelmileg is erősen összeforrasztotta a szervezettel a tagokat. Az itt töltött évek tapasztalatai a vezetők életútját is befolyásolták. Kétségtelennek tűnik, hogy a kávéházi munkások harcával való azonosulásnak s a felvetődő elméleti problémáknak is része volt abban, hogy az MSZDP balszárnyához tartozó Vágó Béla elhatárolta magát Alpári Gyula helytelen módszereitől és taktikai hibáitól. Az eredményes harcot akadályozó számos tényező leküzdése érdekében fogalmazták meg a szakszervezetek szorosabb szövetségének szükségességét. Vágó Béla a munkáltató szövetségek elleni hatékonyabb harc kibontakoztatása érdekében a vendéglátóipari, a mészáros-, a hentes-, a sütő- és a cukrászmunkások közötti szövetség létrehozását sürgetve lényegében az élelmezési ipari dolgozók összefogásának szükségességét vetette föl. Hirossik János a szabadnap kivívása érdekében javasolta a kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak, a fodrászok, az élelmezési-, a malom- és a húsipari munkások szövetkezését. 8. A vendéglátóipari szervezkedés az összmozgalom fokozott támogatását igényli. A vendéglátóipari szakszervezeti mozgalom labilisabb, könnyebben sebezhető, mint a munkásosztály törzséhez tartozóké, ezért fokozottabban ráutalt a munkásszolidaritás erejére. Nem azért, mintha ez a szakma kevés becsületesen küzdő, a közösségért minden áldozatra kész harcost adna a mozgalomnak, hanem a nehezebb harci terep miatt, melyen csak az összmozgalom támogatásával győzhetik le az erejüket meghaladó erőfeszítést követelő ellenállást, távolíthatják el a szervezkedésük útjába emelt akadályokat. A korabeli munkásmozgalom erkölcsi erejének bizonyítéka, hogy ezt a támogatást a legtermészetesebb, mintegy önmagának adott segítségként nyújtotta. A vendéglátóipari szervezkedést csak az osztályösszecsapásoktól, heves küzdelmektől vissza nem riadó vezetők vihették győzelemre. 9. A vendéglátóipari mozgalomra jelentős befolyása van a fogyasztóknak, a közvéleménynek. A szolgáltató jellegből adódóan, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat miatt, a gyáripartól eltérően, ezt a mozgalmat kezdettől jelentősen befolyásolta a közvélemény, a fogyasztó. E miatt leplezni kellett a kérlelhetetlen munkáltatói mentalitást. Ezért fordítottak különös gondot a vendéglátóipar fejlesztésében egyébként valós érdemeket szerző neves tulajdonosok arra, hogy a szubvencionált lapok nimbusszal övezzék, szentimentális karrier-történetek emelkedetten gondolkodó, alkalmazottaik sorsát szívükön hordozó főszereplőivé nemesítsék őket. A közvélemény befolyásolása, a fogyasztó közönség szolidaritásának, illetve szimpátiájának biztosítására a szakszervezeti mozgalomnak még 21 Évkönyv 321