Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

dás, a szürke életnek egy látszólag tisztábbal való felcserélésére való törekvés — a kapitalizmus velejárói voltak. A technikai fejlődés hatására az emberek már úgy érezték, tér és idő legyőzhető, a föld egészen kicsire zsugorítható, megmámorosodtak a technika nagyságától. Hadd utaljunk itt Verne Gyulára. „Nyolcvan nap alatt a Föld körül" című művében a főhős sportból, fogadásból indul körüljárni a világot. Annak ellenére, hogy az írót természetesen fantáziája ragadja el, a technikai fejlődés, az utazási kedv felébresztésének önmagában is hatalmas hatóereje volt. Szemben az előző század elején tanulási céllal (grand tour), vagy a „romantikakeresés" (mesés kelet) utáni vággyal, most a kereskedelmi vagy kulturális szempontból érdekes városok, illetve a pihenést nyújtó nyaraló, üdülőhelyek válnak kedveltté. Hyppolite Taine szerint a kor tipikus turistája az egy helyben nyaraló idegen, aki letelepszik egy szállodában, s onnan az erkélyről nézi a hegyeket, csak néhány lépést tesz a nyaralóhely sétaútjain.

2 Mennyire más ez már, mint a grand tour útvonalát végigjáró angol diákok utazása. A tárgyalt korszakban fejlődnek naggyá a francia, olasz, német és svájci üdülő-fürdőhelyek. Az utazók másik nagy csoportja munkáját végzi. Vannak, akik a technika újdonságaival akarnak megismerkedni, illetve üzletkötés céljából kelnek útra. Az 185l-es londoni világkiállításnak hatmillió látogatója volt, az 1884. évi párizsinak már 33 millió.

3 Kisebb mértékben még, de már korszakunkban is vonzerőt jelentenek a különböző kulturális szempontból érdeklődésre számot tartó helyek és események. 1876-tól rendezik a bayreuti Ünnepi Játékokat, ahol már turisták is gyönyörködtek Wagner Richárd zenéjében.

4 A sportok közül a turisztika vált elsőnek számottevő idegenforgalmi tényezővé. 1857-ben alakult a Britishe Alpine Club, 1862-ben Ausztriában, egy évvel később Svájcban, majd sorra a többi, nyugat-európai országban megkezdik működésüket a hasonló jellegű klubok. Svájc egyik magaslati helyének felfedezése angol turista nevéhez fűződik. Csakhamar szállodák, hegyi vasutak épültek a turisták által látogatott helyeken. Bár korszakunkban még idegenforgalmi szempontból nem számottevő; a század végén, 1894-ben tartották Párizsban azt az értekezletet, amelyen elhatározták a Nemzetközi Olimpiai Játékok megrendezését, ezzel megindítván a sportszerető emberek áradatát a modern kori olimpiák színhelyére. A XIX. század második felében az idegenforgalom világviszonylatban mind az utazási cél, mind a hely szempontjából összetettebbé és szervezettebbé válik, lényegében kialakul a mai értelemben vett idegenforgalom. Viszonylag nagy tömegek utaznak már, így 1896-ban Párizst 903 ezer, Berlint 717 ezer, Bécset 358 ezer idegen látogatta meg. A bevételek — becslések szerint — Svájcban 1880-ban 120 millió svájci frankra, Olaszországban 1897-ben 300 millió lírára tehetők.

5 A kapitalizmus kibontakozása robbanásszerűen változtatta meg az idegenforgalom jellegét; koncentrált tőkével létrehozva a gyors, kényelmes, jól 214.