Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez I. rész

téből, sem az összeírt vagyontárgyakból nem lehet megállapítani, de még következtetni sem, hogy Gráternek a Nahm-házban csak műhelye volt, vagy nyílt árusítási üzlete is. A leltárban a nyílt árusítási üzletben szükséges berendezési tárgyak (üveges szekrény, áruasztal [pult], polcok)

12

2 egyikét sem találjuk. 7. kép. XVIII. századi polc és állvány A műhelyberendezéshez tartozott egy kemence (Bachofen) és a cukor főzéséhez szükséges erős és egyenletes tüzelést lehetővé tevő széntüzelési tűzhely ( Windofen

12

3), amely felett függött a 9,38 kg

12

4 súlyú drazsírozó üst (Wurfköstel

12

3 ). A műhelyberendezés tárgyai voltak még a leltárban említett, fából készült állványok (polcok) (Tischlerarbeit an Stelaschen

12

6) és ládák — esetleg szekrények (

und Kästen

12

1 ). A munka nagy részének végzéséhez szükséges asztalt nem találtunk a leltárban. A munkaeszközök közül leltárba került a nyersanyagoknak a kívánt állapotba hozatalára szolgáló 1 márványmozsár (Marmorener Mörser), egyes cukorkák készítéséhez szükséges 2 márványlap (Marmorene Platten), 2 db kés (Messer), 6 db szita (Sieb), 1 db 2,6 kg súlyú vörösréz iist (Kupferner Kostet), 1 db 3,48 kg súlyú, kád alakú vörösréz edény (

Kupfernes Wand/

12

8), 1 db kis lábos (Pfandl

12

9) és 1 db kis üst (Kleiner Köstl) együttesen 2,24 kg súlyban, valamint a fagylalt készítéséhez szükséges, és ónból való, együttesen 10,31 kg súlyú, 3 db fagyasztószelence (

Frierbixen von Zinn

13

0). Leltárba került még 100 db befőttes üveg (

Gläser

13

1 ), a mérőeszközök közül 1 db nagy kétkarú (gerenda) mérleg súlyokkal (grosse Hang, oder Palkenwaag samt Géni