Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Zolnay László: Magyar szakácsok a középkorban

1232-ben is megemlítik.

9 Zalában a középkorban a szakácsokat „huró" névvel illetik! ( . . . duas mansiones cocorum nostrorum, qui vulgo huro vocantur.. ,)

1

0 Királyi, királynéi szakács szervezetek Nem csak a királynak, királyi alapítású egyházaknak, kolostoroknak, hanem a királynéi udvartartásnak is megvannak a maga saját szakácsnemzetségei! így 1278-ból tudjuk, hogy a királynéi szakácsoknak — az Esztergommal határos — Dorog a faluja. De laknak királynéi szakácsok a Veszprém megyei Vámoson is.

1

1 A királyi szakácsoknak szervezetéről 1273ból Kun László királynak egyik oklevele tájékoztat. Eszerint László király Jób mesternek, a királyi szakácsok rektorának (rector cocorum nostrorum), Simon fiának, aki a királynak a csehek ellen viselt háborúja során, Győr vára vívásakor, utóbb pedig Copirnicha vára alatt vitézkedett, s aki már László király atyját Istvánt, sőt nagyatyját, IV. Béla királyt is hűségesen szolgálta, a sárosmegyei Zuina folyó mellett fekvő Radachfelde nevű birtokot adományozza. Elrendeli: ezt a birtokot mind ő, mindpedig ivadékai háborítatlanul birtokolják.

1

2 Simon fia Jób mester személyében így, legrégebbi udvari szakácsukkal, — vagy a királyi konyha adminisztratív irányítójával — IV. Béla (1235—1270) konyha-chéfjével ismerkedünk meg! írott nyoma maradt annak is, hogy 1272-ben V. István király Gúnya nevű szakácsát emeli nemesi rangra. Kardforgató nyársforgatók, 1264-ben Egy 1264. évi adat arról tájékoztat, hogy e derék nyársforgatók ezúttal szablyákat forgattak. És öltözéküket nem állat, hanem ember vére festette veresre. Ebben az esztendőben ugyanis, amikor az idősb király elfoglalta az ifjabbnak, István királynak főfészkét, Patak várát , Rátét nembéli István mester — az ifjabb királynénak, Kun Erzsébetnek harcos jobbágyai, meg a királynéi szakácsok és királynéi pohárnokok élén — foglyul ejtette IV. Béla fő emberét, az Aba nembéli Wata fiát, Lászlót, akit, mint árulót István azonmód lefejeztetett. Ezután Rátót Istvánnak — részben királynéi szakácsokból és pohárnokokból álló — csapata egyesült az ifjabb király Erdélyből visszatérő más sereg-testeivel.

1

3 Majd Isaszegnél együttesen döntő csapást mértek az öreg király, IV. Béla seregére. Ezúttal István irgalmatlanul fejét véteti IV. Béla főhadvezérének, Buda vára kapitányának, az osztrák Preussel Henrik ispánnak.

1

4 Somogy-országi szakács dinasztiák Kölked — ma puszta — legkorábban 1259-ben szerepel, mint a somogyi királynéi szakácsok jószága. Ekkoriban említik először a somogymegy ei Szakácsinak — mint, majd látjuk — az udvari, királyi szakács-dinasztiák legnagyobb fészkének egyházát is. 1263-ban már áll e somogyországi Zakach helység kolostora. Ennek a Szent Domonkos tiszteletére szentelt, később pálos rendi nemzetségi monostornak utóbb, évszázadokon át királyi szakácsmesterek a patrónusai. Valószínű, hogy már akkor, a XIII. században kialakul — a későbbi Nagyszakácsi mezőváros központjával — az a somogyi szakácsbirodalom, amelynek tartozékai, Nagy-, Külső-, 47