Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Zolnay László: Magyar szakácsok a középkorban

és Királyszakácsi, Szakács-Kölked és Vid falu; késő középkorunkig a királyi szakács-nemzetségek nemesi nagybirtoka.

1

5 Margit-szigeti szakács közjátékok 1276-ban, Árpádházi Margit szigeti apácának, IV. Béla király leányának szentté avatási perében pápai inkvizítorok

1

6 kihallgatják a veszprémi egyházmegyei Barlochi Becse királyi szakácsot is. Beteg kisfiának, Istvánnak gyógyulásával kapcsolatban Szent Margit égi közbenjárását firtatják. Azt, hogy a gyermek gyógyulásakor csoda történt-é? A kérdések és Becse feleletei során megtudjuk, hogy Barlochi Becse ekkor a királyi szakácsok nemzetségéhez tartozik. Régebben —- mondja — vagyonos, szabad ember volt s csak az után szegődött a királyi szakácsok hadába (generatio), hogy kifosztották s földönfutóvá tették. (A hely, Barloch, — Lovas Elemér szerint — kisebb tanya volt; papja, temploma a közeli Veristo-ban volt.)

1

7 Ismeretes az a szomorú családi viszály, amelynek során a tüzes Kun László király 1287-ben a margitszigeti apáca zárdába csukatta ifjú feleségét, a nápolyi Anjou Izabellát, magyar királynéi nevén Erzsébetet, hogy vígabb életét élhesse a szépséges kun Éduával. A később kiszabadított királynénak — ki utóbb férjének is megbocsátott — 1289. nov. 30-án kelt okleveléből tudjuk, hogy szigeti fogsága idején, azon kevesek egyike, aki éjt nappallá téve szolgálta őt, hűséges szakácsa, a somogyi szakácsdinasztiák egyikéből eredő Kölkedi Lodomér fia Csaba szakács volt. A királyné Csabát és rokonait, Fábián fiát, Andrást, Battát és Istvánt, Bök fiát, Márkust, Baksa fiát Sándort itteni királynéi javaiból birtokadományban részesítette.

1

8 Valószínű, hogy Csaba és nagyszámú rokonsága őse azoknak a somogymegyei szakács-családoknak, amelyeknek tagjai a XIII. századtól a budai udvart, a magyar királyokat apáról fiúra öröklődő tisztségként, három évszázadon át szolgálják. Közülük 1336-ban Péter királyi szakácsnak nevét olvassuk; egy tapodtat sem tágít ura, a gyermek tizenegyéves Lajos trónörökös mellől, akit az osztrákok ellen viselt háborúba kísér. A somogykölkedi szakácsok — az 1263-ban már álló — Szent Domonkosnak szentelt nemzetségi kolostorukon kívül — megépítik SzakácsKölked Szent András plébániáját is; 1378/82-ben pedig Királyszakácsin már harmadik — kegyúri — templomukról is olvasunk. Ezt Mindenszentek tiszteletére emelik.

1

9 1433-ban Nemes Szakácsi Mihály fia, Balázs, Zsigmond német római császár és magyar király birodalmi fő szakácsmestere — aki Zsigmond római királlyá koronázásán a királyi familiárisok sorában áll — a pápától búcsút szerez temploma, a (Királyi) Szakácsi Mindenszentek-egyház számára. Ezt — mint a pápai bulla említi — ősei építették; s Balázs e templom kegyura.

2

0 A somogyországi szakács-nemzetségeknek központja, Nagy-, vagy Királyi-Szakácsi 1480-ra már mezőváros. A XV. század végén már hetvenkét királyszakácsi és környéki családot sorolnak fel az oklevelek; a megtollasodott nyársforgatóknak mintegy kétszáz nemesi telkük van!

2

1 A királyi udvarban élő, azzal utazó, az uralkodó körül élő királyszakácsok zárt nemesi rendet alkottak. Az udvar körül forgolódók, felség-folyamodványok benyújtói jól tudták, hogy egy egy pecsenyeszelet be nyúj48