Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Kiss Ákos: A földesúri korcsmáltatási jogok hasznosítása, vendéglátás az egykori budakörnyéki (Tinnye-Uny-Jászfalui) közbirtokosságnál

hordható ezüst evőeszköz készségeket is. Utóbbit a család büszkeségére, Friebeisz Antal testőrre hagyta, aki II. József török háborúiban harcolt.

2

5 Ilyen kellékei voltak a XVIII. század birtokos nemesi asztalkultúrájának, a vendéglátás pedig elsősorban a tágabb, nagy-család, a birtokososztály más tagjai, a megyei rangbéliek között folyt. A vendéglátás nagy traktákkal ment végbe; ilyenkor különösen igényesek voltak, jóllehet a kezdetleges utak, közlekedés következtében a hozzávalók jórészét nem volt könnyű előteremteni. Figyelemreméltó, hogy ezek a vendégeskedések a XVIII. század folyamán a nemesi birtokosok háztartásainak kereteit többféleképpen is túllépték; nem csupán anyagiak terén, de a sütés-főzés kellékei a birtok adta, sőt a helységektől kitelhető élelemféléket is messze túlhaladták. A kávéfogyasztás jobb étkezési alkalmakkor a század közepe óta megszokottá vált, de olyan nehezen beszerezhető cikkek, mint a narancs és a citrom is gyakoriak. A méz helyett megszokottá vált a nádcukor, a „fáin cukor". A költségesebb fűszerek közül a bors, babérlevél, mazsola, fahéj, gyömbér, sáfrány, szerecsenydió járták, a zsír mellett a fa olaj is előfordult. A helyben is volt hús, baromfifélék (pulyka is) mellett Budáról hozattak ki borjúhúst, de friss hentesáruért Esztergomba is küldettek. A vendégeskedések asztalain őz, nyúl, fogoly, galamb, rák. csík, csiga is szerepelt. Csíkot böjtben is szívesen ettek. A rozsólis pálinka mellett óbort és idei közönségeset különböztettek meg. Csemegék között gyakran emlegették a száraz szilvát. A közbirtokosság két megyében is volt közszereplései következtében tisztviselőtársaik, a sűrű pereskedések során kiszállt más tisztviselők, táblabírák, ügyvédek, esküdtek, másrészt a távolabbi atyafiak gyakran jelentek meg Tinnye és Uny kúriáiban; a barokk élet ünnepélyességei itt a súlyos vendéglátásokban fejeződtek ki. 1753—54-ből egy helybeli költségjegyzék efféle vendégeskedés élelemfajtáit áraikkal együtt adja:

2

6 irós vaj, főtt vaj 1 icce zsir 1 pár tyúk sörtéshus 6 font friss kolbász és májas Esztergombul 1 drb őz hus 2 kenyér 1 pár citrom és narancs bárányhus 7 font borjúhús 4 font 4 csibe Budán prókátornak ebéd 1 pint óbor tehénhus 4 font ebéd Jászfalun sülthal, rántottára 1 pint vaj irós vaj 2 font 80 kr tehénhus 8 font 20 „ 1 bárány 25 „ 1 pár csibe 36 „ 1 pár malac óbor iccéje 30 „ összesen 40 „ közönséges bor iccéje 30 „ 10 icce 60 „ 1 véka abrak Pesten 23 У2 kr (azon drága üdőben) 24 kr ügyvéd ebédje 20 ,, 4 icce óbor csiga 1 ft 25 „ 4 citrom 30 „ 2 narancs 20 ,, retek, száraz szilva 93 „ borjufej, borjúhús, 5 font marhahús 70 „ faolaj 1/2 font 50 „ 40 „ 50 „ 15 „ 50 „ 3 „ 45 „ 5 „ 50 „ 25 „ 1 ft 30 ,. 60 28 У

2 kr 40 kr 20 ,. 20 206