Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Bevezetés

A Múzeumot a Várban, a volt Fortuna vendégfogadó műemlék épületének egyik földszinti szárnyában sikerült méltó környezetbe elhelyezni mintegy 300 négyzetméteren, egy 100 négyzetméteres pinceraktárral. 1966 januárjában kezdődött a gyűjtés s egyidejűleg az építkezés. Ez a szakma dolgozói fél évszázados vágyának beteljesülését jelentette. Az idős szakemberek sokszor szabadkozva tették le emlékeiket a Múzeum asztalára mondván, hogy őrizze és hasznosítsa azokat a rég óhajtott kultúrintézmény, melynek „alapításával egész életművükre tették rá a koronát". Az özvegyek és az utódok is átadták a szakmai hagyatékot, adózva ezzel egy-egy hivatásszerető ember emlékének. Az első kiállítás „Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből" megnyitása 1966. augusztus 19-én történt meg. A bemutatkozás sikeres volt. Az elmúlt századok ismert utazói, akik útleírásaikban emlékeztek meg a korabeli magyarországi állapotokról és az akkori magyar vendéglátásról is mint pl. Evlija Cselebi, Sir Thomas Browne, Hoffmansegg, Thiele, ma meglepetéssel tapasztalnák, hogy népünk hogyan őrzi e hagyományait, kultúrértékeit, és hasznosítja a ma javára. 1966. év végén a Múzeumnak 8000 db tárgy, 800 kötet könyv, jelentős számú történeti dokumetáció és fotó volt birtokában. Az első évi működési, kiállításrendezési és műtárgyvásárlási költségeket a vendéglátó vállalatok adták össze. 1967. január 1-től a Múzeumot az állami költségvetésbe sorolták. 1968. áprilisában nyílt a második: ..Idegenforgalom és vendéglátás Magyarországon a XX. század közepéig" című kiállítás. 1970. márciusában a harmadik, felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából rendezett „Képek a szocialista vendéglátóipar fejlődéstörténetéből" című kiállításunkat mutattuk be. 1970. májusában a Szakácsegyesületek Világszövetsége XIV. kongresszusa alkalmából „A magyar szakács- és cukrászmesterség múltjából" címmel nyílt állandó kiállítás a Múzeumban. Közben húsz időszaki, ill. vándorkiállítást rendeztünk. A KPVDSZben, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére nyílt: „A vendéglátóipari dolgozók a munkásmozgalomban" című volt a legkiemelkedőbb. A többit Cegléden, Dunaújvárosban, Miskolcon, Nyíregyházán, Siófokon, Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen és fővárosi szakoktatási intézményekben mutattuk be. A muzeológusok és a Múzeum külső tudományos munkatársai a vendéglátóipar kultúrtörténetének egyes szakaszait kutatták és dolgozták fel; így 27 tudományos mű került (részben pályázatok eredményeként) intézményünk birtokába. A magyar irodalom nagyjai közül sokan maradandó emléket állítottak a vendéglátásnak, versben és prózában megírták az egyes vendéglátóhelyek kiemelkedő szerepét koruk társadalmi életében. Csokonai, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth, Ady, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Krúdy, József Attila és még sokan régen és ma valóságos és elfogulatlan képet adnak koruk vendéglátásáról és vendéglátóiparáról. A magyar zeneirodalom tanúsítja, hogy a hazai vendéglátást nemcsak a költők énekelték meg, hanem zeneművek is megörökítették. A gasztronómia a képzőművészeket is megihlette. 12