Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

DR BENEDEK MIHÁLY szövetségi elnök 1944-1945 Az 1894-ben született Benedek (eredeti nevén Skalecz) Mihály a fővárosi tűzoltóság kötelékébe 1919 február elsején lépett és 1920ban segédtiszti beosztásban dolgozott. 1932 január 30-án a szegedi Ferenc József kir. tudományegyetemen államtudományi doktorrá avatták. Akkor már székesfővárosi tűzoltó főtisztként teljesített szolgálatot, és szakcikkei jelentek meg a Tűzrendészeti Közlönyben (Számos tűzesetről írt ismertetést, így pl. : Egy filmraktár égése Budapesten IV. Kossuth Lajos u. 6. 1926-ban, Furnér és Ládagyár égése 1927-ben.Négyemeletes bérház tetőtüze a budapesti Munkácsy utcában (1928), a Magyar Ált. Biztosító Társaság Duna parti palotájának tetőtüze Budapesten (1928). A budapesti MÁV igazgatósági palota égése (1928), Az óbudai Flórián téri kőolajrobbanás (1928) Hatemeletes bérház tetőtüze Budapesten a Kecskeméthy utcában (1928). A „Koppenhágai „Norrebros" színház égése 1931. dec. 15-én" című cikket ő fordította magyarra és felvilágosítást kért a koppenhágai tűzoltóságtól arra nézve, hogy miért a színpad felőli oldalról locsolták a vasfüggönyt? Doktorrá avatása alkalmából azt írták róla, hogy: "...nehéz szolgálati elfoglaltságának pihenőóráiból vonta el az éjjel-nappal kifejtett töretlen szorgalmat, mellyel tűzoltótiszti és ezt megelőző építőműszaki szaktudásán felül, a jogi szaktudást is elsajátította..." A Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület 1932. május 24-i rendes közgyűlésén Dr. Benedek Mihály székesfővárosi hívatásos főtisztet közfelkiáltással a testület tiszteletbeli parancsnokává választotta. Tűzrendészeti és légoltalmi kérdésekkel is behatóan foglalkozott, kimunkálta pl a "Hétvégi telepek és csónakházak tűzrendészete" , illetve a „Légoltalmi óvóhelyek építészeti elrendezése" témákat. 1936-ban és 1937ben is beszámolt két-két nagy fővárosi tűzről (Ásványolajgyár égése Budapesten, A budapesti Kender és Jutagyár Rt. raktárégése, Tűz a budapesti Glóbus-nyomda mélynyomó műhelyében, Fonógyári tűz Budapesten.) Amikor vitéz nádudvari Kiss Lajos dr.-t állásából felfüggesztették, helyébe budapesti tűzoltó főparancsnoknak dr. Benedek Mihályt nevezte ki a nyilas főpolgármester. A belügyminiszter azután őt nevezte ki országos tűzrendészeti felügyelővé s így egyben dr. Benedek lett a MOTSZ utolsó elnöke is. Ténykedése abban merült ki, hogy a honvédelmi minisztérium kebelében működő országos kitelepítési bizottság rendelkezéseit végrehajtsa. Először is László István MOTSZ főtitkár mellé - akiben nem bízott meg - főtitkári megbízatással szolgálattételre berendelte dr Topor György kispesti tűzoltóparancsnokot. Ez azt jelentette, hogy László István főtitkári tiszte tulajdonképen megszűnt, mert további intézkedési joga nem volt. (Topor György dolgozta ki a nyilas kormány megbízásából a már jóval korábban javasolt állami tűzoltóság kialakításáról javaslatát : „A tűzoltóság államosítása" 34 oldalas tervezetét nyomtatásban is megjelentették. Elfogadása esetén többé nem lett volna szükség a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségre). Dr. Topor Györgyöt nevezte ki a hivatalos lap főszerkesztőjének is, miután dr. Lukács Zoltánt menesztette a laptól. A Tűzrendészeti Közlöny utolsó kettős száma 1944 november-december hónapokról az ő főszerkesztésében jelent meg Szálasi arcképével. Országos tűzrendészeti felügyelői minőségében 1945. január 20-án szigorúan bizalmas parancsot küldött szét (131/1945 otf.sz. alatt) a tűzoltótisztek kezébe, a következő tárggyal: „Tűzoltóságok hadrendje!" Rendeletével a tűzoltóság állománya kisegítő katonai alakulattá lett. Elrendelte, hogy a tűzoltó osztagokat hadrendi csoportokká kell összevonni. Miután arról értesült, hogy sok tűzoltó vonakodik állomáshelyét elhagyni parancsba figyelmeztette a vonakodókat arra, hogy a katonai bevonulási kötelezettség alól azért mentesültek, mert hadiszolgálatban levőknek minősültek s ezért a kiürítési és hadrendbe összevonási parancs megszegését a hadbíróság torolja meg. Dr Benedek vezetése alatt a szövetség semmiféle tevékenységet sem fejtett ki, teljes hallgatásra volt Ítélve s a szövetségben nem, folyt semmiféle élet sem, illetve más már nem történt mint az iratok csomagolása és a szövetség kitelepítése. Az iratokat előbb Mihályiba, majd Németországba vitette s amikor hazaindult a háború végén, a bajorországi Ganghofen községben azokat elégette, örök kárára a magyar tűzoltás történetének. Ezzel az intézkedésével mintegy pontot tett a MOTSZ 1945 előtti működésére. Dr Benedek Mihálynak -az egykor sikeres fővárosi tűzoltó főtisztnek, szomorú szerepet osztott ki a történelem, vele, az ő elnöksége alatt, zárult le a MOTSZ hetvenöt éves története, amire a pontot az Ideiglenes kormány