Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

tüzénél. A tűzoltóság olyan népszerű lett mint amilyet abban az időben csak kevés egyesület mondhatott magáénak. Damjanich Jánosné a magyar gazdasszony-egylet nevében felhívta a főváros hölgyeit, hogy azon az útvonalon, ahol a tűzoltók felvonulnak, a házak ablakait díszítsék fel szőnyegekkel és virágokkal. A felhívásnak olyan foganatja lett, hogy valóságos virágesővel fogadták a lelkes pestiek a felvonuló tűzoltókat. Az ünnepély programját úgy állította össze a gróf, hogy az vonzó, érdekes, tanulságos, tanító, szórakoztató és látványos legyen. Szeptember 16-án a vendégek fogadása, a tűzoltószerkiállítás megnyitása, ismerkedési estély, a következő napon a város megtekintése csoportosan, tűzoltó nagy gyakorlat, este tűzijáték és kivilágítás, 18-án országos tűzoltó nagygyűlés és 19-én fecskendő próbák szerepeltek a programban. A kiállítást a gróf nyitotta meg és azt szeptember 17-én a király is megtekintette. A gróf elnökölt a közgyűlésen is, ahol az elmúlt kilenc hónapról szóló jelentést olvasta fel. Indítványozta, hogy a szövetség kísérelje meg tűzkárbiztosító társaság alapítását. Az új központi bizottmány megválasztásakor elnök maradt továbbra is gróf Széchenyi Ödön akinek tiszteletére szeptember 19-én este a tűzoltók fáklyászenét adtak. Elnöksége idején még Sopronban (1874. szeptember 5-8) és Aradon (1876. augusztus 25-29) volt nagygyűlés, de azokon a gróf nem vett részt (a sopronin betegsége, az aradin törökországi megbízatása miatt). A sopronin beszámoltak arról, hogy a bizottmány gróf Széchenyi Ödön indítványára megkísérelte, hogy a az 1873. évi bécsi világkiállítás alkalmával összehozza a nemzetközi tűzoltó konresszust, azonban az osztrák kiállítási bizottság elfogultsága ezt lehetetlenné tette. Beszámoltak arról is, hogy a király a tűzoltó intézmény fejlesztése körül kifejtett munkásságáért a grófot a Lipót-rend kiskeresztjével, Follmann Alajost pedig az arany érdemkereszttel tüntette ki. Az új központi választmány elnökének távollétében is gróf Széchenyi Ödönt választották meg., aki azonban távolléte miatt már nem vett részt a szövetség ügyeinek intézésében. 1874. október 12-én indult el Konstantinápolyba a török szultán meghívása alapján a tűzoltóság megszervezése végett. Úgy gondolta erre egy év elégséges lesz és hazajőve folytathatja tűzoltóparancsnoki teendőit. Nem így történt, mert haláláig - 1922 március 23-ig - a konstantinápolyi tűzoltóság vezetője maradt. Haláláról a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség gyászjelentést adott ki. A ferikői temetőben lévő sírjához azóta is elzarándokolnak magyar tűzoltók és sírjára leteszik az emlékezés koszorúit. BÁRÓ BÁNHIDY BÉLA szövetségi elnök 1876-1881 Az aradvárosi önkéntes tűzoltókar parancsnokát, báró Bánhidy Bélát a magyar tűzoltók harmadik nagygyűlése (Arad, 1876. augusztus 25-29.) választotta meg a szövetség elnökének. (A Bánhidy család alapítója Ferenc 1718ban kapott magyar nemességet. Antal 1829-ben Arad vármegye alispánja, kir. tanácsos, 1859-ben ausztriai báró lett.) Az elnöki szék elfoglalásakor felmérte a szövetség siralmas anyagi helyzetét (a szövetségnek 1878-ban még csak 94 tagja volt a már működő 308 tűzoltó egyesületből s közülük 63-an nem fizették be a tagsági díjat). A helyzet javítását két irányból kívánta elérni: 1.) államsegély kieszközlése, 2.) a tagtestületek számának növelése révén. Belügyminiszteri rendelettel akart odahatni, hogy kötelezzék feloszlatás terhe alatt a tűzoltó testületeket arra, hogy az országos szövetségbe lépjenek be. Ezzel a szövetség bevétele is tetemesen megnövekedne, érvelt. A központi választmány az elnökjavaslatát örömmel tette a magáévá és megtoldotta még azzal az előterjesztéssel, hogy a tűzoltó testületek alapszabályait a belügyminiszter hozzászólás és felülvizsgálat végett adja ki mindig a választmánynak, így az