Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

alapszabályok egységesek lesznek. Egyben adjon felhatalmazást arra is, hogy a választmány kiküldöttje részt vehessen az új testületek alakuló gyűlésein. A második központi választmányi ülésen az elnök nem nyilatkozott kedvezően a szövetség előterjesztésének belügyminiszteri elintézéséről. Ugyanakkor határoztak arról, hogy a szövetség részére kiutalandó államsegélyt 2000 forintban kérjék megállapítani. Emlékiratukra válaszként 1878 február 8-i keltezéssel adták ki az 53.720 -1878 B.M. körrendeletet. Ebben tűzoltói ügyekben elismerték illetékes szakközegként a szövetséget és felhívták a törvényhatóságokat, hogy hívják fel csatlakozásra a még nem tag tűzoltóságokat, segélyt azonban nem utalt ki a belügyminisztérium. Nagy erkölcsi vívmányként könyvelte el a szövetség azt, hogy a belügyminisztérium és a hatóságok szakközege lett. A sikert báró Bánhidy Béla szövetségi elnök közbenjárásának és munkásságának köszönték. Azonban nem elégedtek meg ennyivel és tovább akartak lépni. Olyan férfiút akartak a szövetség védnökéül megnyerni, akinek tekintélye, befolyása a szövetség tekintélyét és befolyását is emelje és ezáltal a szövetség a kitűzött céljait könnyebben és biztosabban eltudja érni. Erre a védnöki tisztre legalkalmasabbnak látszott József királyi herceg, aki már 1870-ben, a szövetség megalakulása alkalmával tanújelét adta a tűzoltóság iránti érdeklődésének. Az elnök elérte és 1879 szeptember 8-án bejelentette a központi választmánynak, hogy József főherceg hajlandó a védnökséget elfogadni. 1880 május 8-án a báró Bánhidy Béla vezette szövetségi küldöttséget fogadta és a védnökséget elvállalta. Ezért az ötödik nagygyűlésen (Pozsony 1880 augusztus 19-22) az alapszabályba új szakaszt iktattak be: „A szövetség József Főherceg Ocsászári és királyi Fenségének védnöksége alatt áll." Az 1879-es év eredménye volt az is, hogy októberben megjelent a "Tűzoltó Közlöny" a MOTSZ hivatalos értesítője Papp Emil szövetségi titkár szerkesztésében. A pozsonyi nagygyűlésen elnökké ismét báró Bánhidy Bélát, alelnökké Follmann Alajost választották. A hatodik nagygyűlésen (Zalaegerszeg, 1882. augusztus 11-14.) az alelnök bejelentette, hogy báró Bánhidy Béla a szövetség elnöki állásáról - nagymérvű más elfoglaltságára hivatkozva - lemondott. Ezt a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul és helyébe gróf Cziráky Bélát a lovasberényi önkéntes tűzoltóság főparancsnokát választotta meg. A Tűzoltó Közlöny 1889 évi decemberi száma adta hírül, hogy a belügyminiszteri költségvetés 2000 forintot adott a szövetség támogatására. A véletlen játéka, hogy a szövetség első segélyének felvétele egybe esett báró Bánhidy Béla volt szövetségi elnök halála napjával, aki húsz évvel korábban az államsegély kiutalása iránti keresetet megindította. A központi választmány, mely néhány nappal a haláleset után 1890. június 22-én tartotta ülését, mély megilletődésének és mély részvétének jegyzőkönyvileg is kifejezést adott. GRÓF CZIRÁKY BÉLA szövetségi elnök 1882-1893 A Cziráky (Cziráki és Dienesfalvi) család a Sopron vármegyében letelepedett Veszkény nemzetségből származik. Hiteles őse: Póka, akinek Blandrisz és Pál nevű fiai 1247-ben szerepeltek. Mózes (+1627) jogtudós, ítélőmester, később királyi személynök, 1620-ban magyar báró, majd József 1723-ban magyar gróf lett. Antal Mózes (1772-1852) jogtörténetíró 1825-től tárnokmester, 1827-től országbíró és 1839-től 1848-ig államminiszter volt. Az 1852-ben született gróf Cziráky Béla gr. Cziráky Jánosnak, a király tárnokmesterének a fia, 1872-ben már budapesti önkéntes tűzoltó. Három hónapi újonctűzoltói szolgálata leteltével szabályszerű szivattyúsi vizsgát tett. Mint minősített szivattyús az előírt éjjeli őrségeket megtartotta, majd mászó vizsgára jelentkezett s azt is sikerrel kiállotta. Lovasberénybe kerülve 1878-ban megalakította az ottani önkéntes tűzoltóságot. Tűzoltói gyakorlati kiképzését befejezve meghívta a budapesti egylet főparancsnokát valamint néhány kiválóbb tagját és díszgyakorlaton mutatta be hálás tanítványként azt, hogy szűkebb hazája - a mintegy 3000 lakosú Lovasberény tűzoltó ügye érdekében mit végzett.