Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

kapitány ezért maga mellé osztotta be a központi ó'rségre. Mintegy öt hetet töltött a londoni tűzoltóságnál és 1862 június 7-én azt írta bátyjának, hogy egy láda könyvet hoz magával, s az a terve, hogy itthon kidolgozza egy tűzoltóegylet létrehozásának tervvázlatát. Hazafelé jövet meglátogatott néhány francia és német várost és tanulmányozta azok tűzoltói szervezetét így összehasonlíthatta a hazai tűzvédelmi viszonyokat a külföldiekével. Megállapította, hogy városaink - köztük Pest és Buda is- tűzoltói felkészültség terén nagyon elmaradtak. Ezért felvilágosító cikket írt „A tűzoltó intézetek hasznosságáról" a napilapokba. 1862. december 11-én a Pesti Naplóban megjelent cikkében kifejtette, hogy: „A művelt országokba72 jót szervezett tűzoltó intézetek várják a garázda lángokat, célszerű készleteikkel elfojtandók azokat, mielőtt nagyobb károkat tehetnének... itt Pesten - a fővárosban - dacára a tűzoltó műszerek szép számának, oly hiányok vannak a készültségre és kezelésre nézve, hogy egy okszerű beosztott és szervezett tűzoltóegyletnek létesítése a főszükséghez tartozik..." A tett mezejére lépett, 1862 december 16-ra meghívta magához mindazokat, akikről feltételezte, hogy támogatni fogják a tűzoltóság megalakítását. Elnöksége alatt 12 tagú szervező bizottság munkálta ki az alapszabály ter vezetet, kezdte meg a budapesti egylet megalakításának társadalmi munkálatait, a helyhatósági engedély kieszközlését, a fővárosi egylet szervezését és ugyanennek országos mintaegyletté tevését. 1863 elején a tűzoltóság működéséhez szükséges pénz biztosítása végett személyesen kereste fel és szólította fel adakozásra a tehetősebb embereket. Az első eredeti magyar tűzoltó szakmunka tollából 1864-ben jelent meg nyomtatásban: „Tűzoltás körül tett tapasztalatok. Megyék, városok, községek és különösen az ezekben alakuló tűzoltóegyletek figyelmébe ajánlja gróf Széchenyi Ödön" címmel. Mivel a helytartótanács nem engedélyezte az egylet megalakítását a kancelláriához adott be kérvényt és 1865. november 28-án az arra kapott válasz szerint: „... gróf Széchenyi Ödön abbeli kérelmének, miszerint az általa alapító társaival egyetemben Budapesten tervezett tűzoltóegyletet életbe léptesse megengedtessék, hely adatik..." Az átdolgozott alapszabályokat 1868 szeptember 13-án hagyták jóvá. A Nemzeti Tornaegylettel egyesülve 1869-ben egyenruházott tűzoltóival - a tornaegylet telkén felállított mászótornyon megkezdték a mászó-mentő gyakorlatokat, majd az általa beszerzett két kézi működtetésű angol fecskendővel a szerelés gyakorlását is. Csakhamar belátta, hogy önkéntesekkel nem lesz képes kifogástalanul ellátni a tűzoltói szolgálatot és már 1869-ben előterjesztést tett Pest város tanácsához, hogy szervezzenek fizetett tűzoltóságot az önkéntes tűzoltóság kiegészítésére. Indítványát megértéssel fogadták és 1870. február l-jén megkezdte a szolgálatot a 12 fős fizetett tűzoltóság is. Mindkét tűzoltóság főparancsnoka gróf Széchenyi Ödön lett. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte és azt gróf Széchenyi Ödön is felkarolta. így történt, hogy a soproniak beleegyezésével 1870 december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését. Azon 17 tűzoltóság képviseltette magát. Ezek működésük megkezdésének sorrendjében a következők voltak: 1. Debreceni diáktűzoltóság (1650 körül), 2. Arad (1834), 3. Budapest gőzmalmi, 4. Sopron (1866), 5. Nagyvárad (1867), 6. Pozsony (1867), 7. Temesvár (1868), 8. Nagyszombat (1868), 9. Várasd (1868), 10. Esztergom (1868), 11. Budapest önkéntes (1869), 12. Nyitra (1869), 13. Pécs (1870), 14. Pest városi (1870), 15. Zágráb (1870), 16. Kassa (1870), 17. Békésgyula (1870). Az alakuló értekezleten az eszme elindítója, Rösch Frigyes elnökölt. Az általa beterjesztett kidolgozott alapszabályt elfogadták azzal, hogy azt megerősítés végett felterjesszék. Annak jóváhagyásáig 10 tagú szövetségi bizottmányt választottak, aminek elnöke a gróf lett. A tagok között ott volt Follmann Alajos (budapesti önkéntes), Weinmann Beda (budapesti malmi), Krause Waldemar (pest városi) és 7 vidéki - köztük Rösch Frigyes soproni tűzoltó főparancsnok. Kimondották, hogy az első tűzoltó szövetségi nagygyűlést 1871 szeptemberében Pesten fogják megtartani. Alapszabályukat 1871. szeptember 12-én hagyták jóvá. E szerint a szövetség célja a rendszeres tűzoltóság terjesztése, tökéletesítése, egységessé alakítása és a cél előmozdítására tűzoltó gyűlések és az ezzel kapcsolatos tanácskozások, díszgyakorlatok, a tűzoltó szerek és gépek kiállítása rendezése. Az első nagygyűlésre a szövetség megalakulása után korán, már kilenc hónap elteltével 1871 szeptember 16-19-én sor került. Mégpedig azért, hogy az országban a már megalakult tűzoltó egyleteket szorosan egybefúzzék, ez az összetartás egységes irányt adjon az egyesületek életének, működésének és alkotóerőt a szövetség fejlődéséhez. A gyűlés előmunkálatai gróf Széchenyi Ödönre hárultak. A bizottmány pesti tagjai hűséges segítőtársai lettek. A gróf azon igyekezett, hogy ne csak a magánosok, hanem a hivatalos körök figyelmét is felhívja az új mozgalomra. Falragaszok, újságcikkek sőt plakátokkal beragasztott mozgó hordárok is hirdették a tűzoltószer-kiállítást, a tűzoltó-gyakorlatot. A legnagyobb reklám azonban a szeptember 13-i sikeres tűzoltói beavatkozásuk volt a Nemzeti színház díszletraktárának