Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: AZ AQUINCUMI VÍZIORGONA

Gergely Antal fordítása (1975) ím ez a kősír zárja magába a drága Sabínát. Múzsák gyermeke volt ő, túlszárnyalta a férjét. Éneke kelleme emlék, lantján hallgat a húr már, Mert közülünk kiragadták. Harminc éve se volt még, Jaj, kevesebb volt öttel, bár negyed évet is ehhez, S kétszer hét napot élt rá. Akkor még mikor itt volt, Hydrán szépen játszva gyönyörködtette a népet. Légy boldog, ki elolvasod ezt, és óvjon az Isten! S mondd kegyelettel e szót: Aelia Sabina, vale! Adamik Tamás fordítása (1978) Nyugszik e sírba bezárva a kedves, drága Sabina. Mestere volt a zenének, a férje se győzte le ebben. Hangja vidáman szállt, szépen pengette a lantot. Hirtelen elnémult. Háromszor tíz nyara volt csak, Öttel, jaj, kevesebb, ám három hónapot élt még S kétszer hét napot is. Mikor itt vízorgona sípján Jókedvvel muzsikált, népünk hogy imádta e művészt! Légy boldog, ha elolvasod ezt, s tartson meg az isten, És zengjed kegyesen Aelia Sabina nevét. Irodalom Hampel József, Aquincumi sírvers. = Archaeologiai Értesítő, II (1882) 121-125. Ponori Thewrewk Emil, Variae lectiones. LIX. = Egyetemes Philológiai Közlöny, VI 1882, 894. Anthologia Latina II. Carmina Latina epigraphica. Conlegit Franciscus Buecheler. Fase. 1. (Leipzig, 1895.) Stuttgart, 1982, 232-233. (489. szám) Hoogma, Robertus Petrus: Der Einfíuss Vergils auf die Carmina Latina epigraphica. Eine Studie mit besonderer Berücksichtigung der metrisch-technischen Grundsätze der Entlehnung. North-Holland Publishing Company, Amsterdam, 1959. Aelia Sabina sírfelirata Gergely Antal fordításában. = Klotz, Hans: Az orgonáról. Fordította és kiegészítette Gergely Ferenc. Bp., 1975, 229. Adamik Tamás: Aelia Sabina, vale (CE 489). = Archaeologiai Értesítő, 1978, 184-188. Concordanze dei Carmina Latina epigraphica. Ed. Pasqua Colafrancesco, Matteo Massaro, Maria Lisa Ricci, Franz Bücheler, Universit? di Bari Istituto di latino, Bari, 1986. Aelia Sabina sírfelirata Révay József fordításában. = Révay József: Százarcú ókor. Bp., 1962. Befejezésül álljon itt egy költemény az aquincumi énekesnőről. Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész