Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Szabó Károly: PÉCS TŰZ ELLENI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE 1918-1948-IG, AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

Klöckner és 1 Rába fecskendővel, és ez a valószínűbb), 1 „Csonka" lóvontatású benzinmotoros fecskendővel, 1 huszonnyolc méteres Magirus autólétrával, 1 „Braun" lóvontatású, huszonnégy méteres tolólétrával, 1 kocsifecskendővel, 1 szerkocsival és 1 vízszállító kocsival rendelkezett. Az önkéntes tűzoltóságnak 1 személyszállító és vontató autója, 1 kétkerekű, 400-as motorfecskendője és 1 vészvonata volt. A Zsolnay gyáriak 1 Austro Fiat autófecskendővel, 1 vészvonata, 1 szerkocsival, 1 vízszállító kocsival, és 1 lóvontatású huszonnégy méteres tolólétrrával, míg a szénbányatelepiek 1 lóvontatású benzinmotoros fecskendővel, 1 billenőfecskendővel ( mozdonyfecskendővel ) , 1 vészvonattal, és 1 lóvontatású tizenhat méteres tolólétrával rendelkeztek. Pécs város közigazgatási területén 1941-ben 371 db „altalaji" (földalatti) 16 db "feltalaji" (föld feletti ) tűzcsap állt rendelkezésre és azok tűz esetén átlag négy atmoszférás nyomással jó vízszerzési lehetőséget biztosítottak. (391) A háborús veszélyre való tekintettel a város tűzvédelmét a tűzmegelőzésre és tűzoltásra is kiképzett ezer főnyi leventével 1941 októbertől megerősítették. A sörgyárban a Honvéd kórházban, a Kesztyűgyárban a Püspöki magtárban, a Köztisztasági üzemben (Rózsa F. u.) a Szeszgyárban (Batthyány út) a Villamostelepen (Légszeszgyár út) és a Porcelángyárban 2-2 leventeraj állt rendelkezésre, hogy tűz esetén megfelelő erők álljanak rendelkezésre. Ezek a leventerajok a hivatásos tűzoltóság szolgálatvezetőjéhez Kalotai Józsefhez voltak beosztva és hozzátartoztak az orvosok, valamint az egészségügyi rajok. Amennyiben nagyobb légitámadás lett volna, akkor Kalotai szolgálatvezető irányítása alá kerültek volna a klinikai orvosok is. Az üzemek kötelessége volt, hogy légitámadás esetén tetővel vagy ponyvával ellátott tehergépkocsit sofőrrel bocsássanak a tűzoltóság rendelkezésére. Ezek a gépkocsik szállították volna az orvosokat és az egészségügyi rajokat a szükséges helyekre (392) A légószolgálatot is tűzoltórajok látták el, dr. Csolosz Jenő önkéntes tűzoltó felügyelő vezetésével (393) A II. világháború viharai Pécs városát elkerülték, ezért légitámadások és egyéb harci cselekmények miatt keletkezett tüzek oltása nem tette próbára az arra felkészített szervezeteket. A szovjet csapatok 1944 november 26-án a délutáni órákban Nagynyárád körzetéből kiindulva Boly, Szajk és Szederkény elfoglalásával a Pécs irányába induló támadáshoz kedvező helyzetet teremtettek. Pécs védelmét a német parancsnokság a „Brandenburg" és a közben érkezett 31. SS páncélgránátos hadosztályra bízta. A 31. SS páncélgránátos hadosztály alegységei 1944. november 27-én Szederkény és Belvárdgyula körzetében egész nap szívós védelmi harcot vívtak. A szovjet túlerő az ellenállást felmorzsolta és nyugati irányba tovább vonult. A szovjet csapatok Hird-Romonya-Nagykocsárd-Szőkéd vonalán 27-én készültek fel Pécs elfoglalására. A 32. szovjet gárda gépesített dandár előrevetett osztaga november 28-án előretört és estére bejutott a városba, ezzel a teljes dandár útját is