Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Szabó Károly: PÉCS TŰZ ELLENI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE 1918-1948-IG, AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

A gazdasági és pénzügyi válság elhúzódott és egyre mélyült. Az árak növekedése 1924-ben olyan mértékűre vált, hogy már a törvényhatóságok működőképességét is veszélyeztette. A gazdasági fellendülés az 1927-ben bevezetett új pénz a pengő ellenére sem következett be, és az egyre fokozódó munkanélküliség elkerülésére megindították a közmunkákat. Mindezek ellenére Pécs tűzvédelme tovább fejlődött. Egyre több tűzoltóság működött. A hivatásos tűzoltók létszámát fokozatosan növelték, felszereléseiket korszerűsítették, laktanyájukat bővítették. Fokozták a felkészültség mértékét. Kialakították és egyre hatékonyabban működtették a tűzrendészet szervezetét és a tűzesetek megelőzésére, jelzésére, oktatására és vizsgálatára vonatkozó jogszabályokat is korszerűsítették. A tűzrendészetről alkotott 53.888/1888.BM sz. rendelet kiegészítése, módosítása, és végrehatása érdekében kiadták a 230.000/1925 BM. Sz. körrendeletet, amelynek rendelkezéseit a technológiai, technikai és társadalmi fejlődés követelményeihez igyekeztek igazítani a tűz elleni védekezés feladatait. Ez a jogszabály az építés tűzrendészetével, tűzoltószerek biztosításával, tűzoltói készenlét és tűzjelzés szabályaival, tűzoltóság megszervezésével, tűzoltó tanfolyamokkal, tűzvész tartamára vonatkozó rendelkezésekkel, a tűzrendészeti hatóságokkal, és végre először a tűzrendészeti felügyelettel, stb.-vei is foglalkozott. Talán meglepő, hogy a jogszabály a tűzoltó tisztekkel és a tűzrendészeti felügyelőkkel szemben magas szakképesítési követelményt támasztott. Például műegyetemi, erdészet, bányászati, jogi, vagy államtudományi, illetve közgazdasági egyetem végzettség mellett az országos tűzoltótiszti tanfolyam elvégzése és a tűzoltótiszti képesítő vizsga sikeres letételének igazolása is szükséges volt. Pécsett a követelmény miatt adódott is probléma 1938-ig, amikor a főparancsnoki állásba nevezték ki. A tiszteknél minimumként elfogadható volt a középiskolai végzettség (érettségi) és a tűzoltótiszti képesítő vizsga. Ennek a követelménynek a pécsi hivatásos tűzoltótisztek megfeleltek. Amennyiben Pécs tűzvédelmét ellátó szakemberek iskolai végzettségét vizsgáljuk, eléggé vegyes kép tárul elénk. Megtalálhatók az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők között mérnökök, tanítók, jogászok, orvosok, tanárok és intézők is. A pécsi hivatásos tűzoltóságnál a tisztek közül csak a főparancsnok rendelkezett egyetemi, a tűzrendészeti felügyelő pedig főiskolai végzettséggel. A többi tisztnek az érettségi volt a legmagasabb állami iskolai végzettsége, sőt Rostás majd Milasin parancsnokok esetében a parancsnokok is csak érettségivel rendelkeztek. 5. Pécs tűzvédelmének értékelése 1918-tól 48-ig, a városi tűzoltóság államosításáig Azután, hogy dr.Sík ezredes és társai nyugdíjba vonultak 1948-tól Kántor Jenő főhadnagy lett a parancsnok, aki kereskedelmi érettségivel rendelkezett. A 41 tű-