Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Szabó Károly: PÉCS TŰZ ELLENI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE 1918-1948-IG, AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

Az új elnök székfoglalójában a tűzoltók összefogását hangsúlyozta. Azt ülésen bejelentették, hogy a közelgő választások alkalmából a kommunista párt részéről országgyűlési képviselőnek Kibédi Gyula elnököt jelölték. Felkérték a tűzoltóságokat, hogy szavazataikkal a választás sikeréhez járuljanak hozzá. (377) A szakszervezet helyi csoportjának 1947. október 25-én tartott közgyűlésén többen is felvetették, hogy nagyon sok dologban, például a veszélyességi és műhelypótlék, lábbeli és egyenruha ellátás stb. csak ígéreteket kaptak, mert a dolgok megoldása még mindig nem történt meg. (378) A szakszervezeti tagok 1947. november 4-én megtartott taggyűlésén többek között azt is felvetették, hogy az egész világon a negyvennyolc órás munkahét van bevezetve és ezzel szemben a tűzoltóság még heti hetvenkettő-kilencvenhat órás szolgálatot teljesít. Ezen felül a tűzoltónak még külső szolgálatot is el kell látni, sőt tűz esetén a szabadnapos tűzoltók is bevonulnak, hogy több órán át a legveszélyesebb és fizikailag is megerőltető munkát végezzenek. A felvetett panaszt és kérést bizottság továbbította a polgármester felé. (379) A szakszervezet központi választmányi ülésén 1947. december 6-án a pécsiek képviseletében dr. Sík ezredes vett részt. A pécsi csoport taggyűlését pedig december 31-én tartották meg, ahol igyekeztek visszatekinteni és mérleget készíteni. Azt állapították meg, hogy egy helyben topognak, nehezen haladnak előre. Sok a helyrehoznivaló, sok a hiba, rengeteg az akadályozó körülmény az újjáépítés munkájában. Megítélésük szerint az újesztendő 1948. a teljes újjászervezés éve lesz. A megalakult országos tűzoltó parancsnokság működésének megkezdése a fejlődést kiváltotta, ugyanis a Gazdasági Főtanács és a pénzügyminisztérium jóváhagyta, hogy tűzoltók harminc százalékos veszélyességi pótlékot kapjanak. A pécsiek úgy érzékelték, hogy az új országos főparancsnok nemcsak a tűzoltóság tekintélyére, szakképzettségére, fegyelmének erősítésére, hanem szociális érdekeire is nagy gondot fordít. A közalkalmazottak közmunka váltságát a munkáltató Pécsett is átvállalta, ezért 1947. december l-jétől a tűzoltóknak azt befizetni már nem kellett. (380) A szakszervezet pécsi csoportja 1948-ban is tovább folytatta a munkáját. Csatlakoztak hozzá a gyárak, bányászközségek tűzoltói is. A megnövekedett létszám akkor is megmaradt, amikor a városi hivatásos tűzoltóság államosítása, az Állami Tűzoltóság létrehozása megtörtént. Pécs tűzvédelmének társadalmi, gazdasági feltételei 1918. november 16-tól 1921. augusztus 21-ig a szerb megszállás időtartamára bevezetett kivételes állapot miatt nagyon rosszak voltak. A szénbányákat, gyárakat, üzemeket hadiüzemekké nyilvánították, élükre szerb katonatiszteket állítottak. Az infláció mértéke meghaladta a nyolcszázötven százalékot. A szerb megszállás alóli felszabadulás nem hozta magával azonnal a városi megyei autonóm közigazgatás helyreállítását, mert hosszú ideig katonai kormánybiztosi irányítás volt a meghatározó.