Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

kibővítették. Akkor három kis templomot építettek a piramis északi oldalán lévő kikövezett udvarba. Az egyik egy téglalap alakú -kelet felé néző- építmény, mely egy kerek oltárt zár magába; a közelében állt az öreg tüzisten Huehueteotl hatalmas szobra.Az öreg tüzisten púpos és agyarakkal ellátott kő képmásának a teteje lapos, hogy a Nagy Templomban tartott szertartások alatt tömjént égethessenek rajta. Xiuhtecutli azték tüzisten fejszobra a budapesi Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Múzeumunk őriz egy kőfejet, ami a mexikóiak Xiuhtecutli (más nevén Ixeocauhqui) tüzistenének, avagy a türkizek istenének az ábrázolása. A kőfej szélessége 32, magassága 24 cm. Jellegzetesek a szája körüli mély ráncok (mélyen árkolt vonalak) és a szemeit körülvevő kettős vonal, valamint a füleiben látható nagy kerek fülbevalók. A fej felsőrésze töredékes. Anyaga szürkés-fekete szemcsés kőzet. Vásárlás útján 1903-ban került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. A Tűzoltó Múzeum állandó kiállításában ennek a pontos másolatát láthatják a látogatók. Maja terület Chichén Itzá-ban (Itzék Kútjának a szája, Yukatán, Mexikó) -maja területen- áll a caracol (csiga) elnevezésű köralakú építmény amit valószínűleg a szélistennek, Kukulcánnak szenteltek (lehetett csillagvizsgáló is). Az épületen belül található az a spirális emelkedő, amiről nevét -csigaház, vagy csigalépcső- kapta. A tetején lévő kis kamra falain a nyílások a fő égtájakat jelzik és azt a pályát mutatják, amelyen a nap a tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor lenyugszik. Amikor a várost még lakták,