Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

emberfej alakú tömjénégetők álltak a lapos födémtetőn, üreges szemmel és szájjal, égő gyantától izzón. A berlini néprajzi múzeum remek öreg tüzisten feje ilyen parázstartó volt. Xiuhtecutli az öreg tüzisten. Az egyes helyeken áttört edényben parázsló tűz fénye világított a réseken. (Berlin, Museum für Völkerkunde.) A késő majákra valló szertartási kellékekkel ellátott ülő alakok és rovátkás díszítések váltakoznak a nagy ősi lakóhely Xochicalco egyik temploma alapzatán. Építését a tizedik század közepére, illetve a tizenegyedik század elejére teszik. A zapotékokat, misztékeket idéző rovátkás díszítményekről azt tartják, hogy az új tüz gyújtására és minden tizenkét éves ciklus kezdetére utalnak. Úgy tudják, hogy az aztékok a madaraknak, sőt még a pillangóknak is mitikus erőt tulajdonítottak és isteneiket gyakran madáralakban jelentették meg. így Xiuhtecutli, az öreg tüzisten fehér kolibri alakjában is megtestesülhetett. A madaraknak egyéb jelentésük is volt, a fehérek általában jót, a feketék rosszat jelentettek. (A Nazca-sivatagban Valle de Ingenio mellett található egy kőhalmokból kialakított kolibri, aminek a "fesztávolsága" 66 méter!) Tenoctitlanban (ma:Mexikó) az aztékok 1478-ban avattak egy nagyméretű (100x60 m talapzatú) szentélyt. Ennek tekintéjét a nép hite szerint az is növelte, hogy Tizok császár -aki a szentélyt terméskövekből építtette- a habarcsba aranyékszereket és drágaköveket kevertetett. A harminc méteres magaságban -a város fölé emelkedve áll Tlaloknak, az eső és növényzet istenének fehér és kék ikertemploma. Szomszéd-