Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

került sor. Amikor az évszázad is a határához ért elővezették a kiszemeltet, a papok felmetszették a mellét és kitépték a szivét. Az áldozat még lihegő mellén pálcákkal dörzsölés útján új tüzet gerjesztettek, s ezzel a tűzzel meggyújtották az előre odakészített máglyát. Az új tüzet azonnal futárok vitték körül és meggyújtották a kezükben tartott gyantás fából összekötött nyalábokat és elindultak a szent tűzzel a birodalom tartományaiba. Ekkor a hegyek a kitörő öröm hangjait verték vissza: nincs világvége, a mindenség még egy évszázadig nem fog elpusztulni! Azok akik a nyilvános szertartásokon nem vehettek részt, a házak tetején térdre borulva azon töprengtek, vájjon megadatik-e nekik az új évszázad eljövetele? Hajnal hasadtával aggódva tekinetettek keletre és lestek felkel-e a nap? A pirkadat legelső jelére mindenütt újra tüzeket raktak és pompás örömünnepet ültek. Az aztékok 1507-ben utoljára tartották meg ezt az ünnepüket s akkor mutatták be az utolsó emberáldozatot. A hódítás véget vettet ennek a véres ünnepnek is. Xiuhtecutli-nak -az öreg tüzistennek- az előző képen látható szobrához hasonló szobrát megtalálhatjuk a bécsi Naturhistorisches Múzeum gyűjteményében. Xiuhtecutli öreg tüzisten. Bécs. Naturhistorisches Museum. Az aztékok sziget fővárosukat Tenochtitlánt a legnagyobb gondossággal tervezték meg. A fővárosba irányuló töltéseik találkozási pontjánál egy lenyűgöző méretű négyemeletes piramist emeltek, amit a spanyolok el Templo Mayor-nak, azaz Nagy Templomnak neveztek el. Romjait 1978-ban elektromos kábel fektetésekor fedezték fel. Kiásása a régészeknek öt évig tartott és belőle az azték hiedelemvilág csodálatos emlékei kerültek elő. A kb 50 méter magas piramisnak az alapját még 1325-ben rakhatták le (ez a réteg kiásatlan). A régészek legalább hat átépítést találtak. Megállapították, hogy az aztékok Nagy Templomukat 1500-ban ismét, immár hatodszor is,