Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

Aquincumban Kr.u. 172-ben L. Septimius Flaccus helytartó készíttetett oltárt "VOLCANUS" tüzistennek. Feltárták Budán a Bécsi út 126-128 sz. alatt egy épület romjai közül. Ott egy kemence Kr.u. I. század végétől Kr.u. a IV. század végéig működött. A magyar szobrászok közül Engel József (1815-1901) mintázta meg Vulcanust, mégpedig gróf Széchenyi Istvánnak az Akadémia előtt álló szobra egyik mellékalakjaként. Az ülő tüzisten jobbjában jogart tart, bal kezével egy kalapács nyelét fogja. Vulcanus mellett Stata Mater-t, a közterek és utcák Vestával rokon védőistennőjét is úgy tisztelték, mint azt, aki megállítja a terjedő tűzet, megvédi a házakat a pusztulástól. Kultusza gyorsan terjedt, előbb magában Rómában, ahol az utcák szűkek, a házak magasak voltak és emeletrészeik fából épültek egészen a Néró-i tüzig. Nero a 64-ben pusztított tűzvész után elrendelte, hogy az új házakat egymástól elszigetelten építsék meg, udvarokat hagyjanak, az épületeket bizonyos részükön fagerendák nélkül kőből építsék. Az órómai vallásban tüzistenként szerepelt Caccus-Vulcanus fia, akit tűzokádó szörnyetegnek tartottak. Mitológiájuk küklopszai Vulcanus tüzisten fiai, akik a Etnában élnek. Műhelyük pedig a Lipari-szigetek vulkánjában taláható. Veszta volt a legszebb római istenség, fényes és tiszta, mint jelképe a láng. Neve, akár a görög Hestiáé, a szanszkrit "vas" (ragyogó, fénylő) szóból származtatható. A latinok számára Vesta a földet és a tüzet jelképezte. A rómaiak szemében azonban csak az utóbbit, de nem általában tüzistenként, hanem csak a háztartásban és a vallási szertartásokban használt tűz jelképeként. Kezdetben Janus atyával és Tellus anyával volt kapcsolatban mint a bevetett földek védelmezője. Jóllehet szűz volt, mégis ő az idealizált anyaság jelképe is. Tüzistennőként magán és közösségi kultusza egyaránt ismert. Minden tűzhelynek megvolt a maga Vestája., akinek az első ételt és italt felajánlották. Az államnak is meg volt a maga tűzhelye a focus Publicus, a maga Vestájával, teljes nevén a Vesta Populi Romani Quiritium-mal. Rómában a hagyomány szerint a városalapító Romulus nevéhez fűződik kultuszának bevezetése. Az állami Vesta tisztelet központját -egy oszlopcsarnokkal körülvett körtemplomot- a római fórumon 1893-ban ásatások során feltárták. Alakja arra mutat, hogy nem egyéb az egész polgárság közös tűzhelyénél, ami fölé bolthajtást emeltek. Ebben a templomban tartották az állam jólétének vallásos jelképeit. Legféltettebb kincse a szent tüz volt, amit a Vesta-szűzek (virgines Vestales) őriztek.