Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

sőt tudomásunkra van, miszerint Nyitra, Bars, Bács, Veszprém, Tolna megyékben az előfordult egyes tűzesetek alkalmából a tűzrendőrségi szabályok megtartása újabban is szigorúan meghagyatott. Alaptalan ennél fogva azon állítás, mintha az ország e részben hatósági gondosság hiányával volna; s ezért a cikkíró részéről is mindenesetre célravezetőbb leendett, az egyes eseteknél netalán fölmerült mulasztásokat a kormányszék tudomására hozni, mint a hatóságokat adatok idézése nélkül csak amúgy vaktában vádolni. A mulasztások bejelentése által lehetővé tesszük a gyors orvoslást; az alaptalan vádaskodás által pedig mind fent, mind alant csak elkeseredést okozunk, minek kellemetlen következményeiért a felelősség az okozóra háramlik vissza . . ." A Helytartótanács idézett állásfoglalásában leírtaknak azonban az ellenkezője történt.

4 Már az 53 658. számú és az előbb ismertetett leirat sem ösztönzött önkéntes tűzoltóságok létrehozására. Sőt teljesen elvette az emberek kedvét a tűzvédelem fejlesztésétől. A nyilvánosságra ugyan nem került rendőrminisztériumi és helytartói rendelkezések pedig megakadályozták, hogy Magyarországon önkéntes tűzoltóegyesületek alakuljanak. A K.K. Polizeiminisztérium 7437/1337—1863. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amelyben felhívta a tartományok figyelmét arra, hogy a monarchia közvetlen szomszédságában lévő külföldi államokban torna- és lövészegyesületek alakultak, amelyeket bizonyos vonatkozásban katonai célok elérésére is ki lehet építeni. Elrendelték az ilyen egyesületek működésének fokozottabb ellenőrzését, illetve a működésük megakadályozását. Gróf Forgách Antalm&gyzr királyi udvari kancellár a rendőrminisztérium előbb említett rendeletét megküldte gróf Pálffy Móricmagyar királyi helytartónak 1571—1864. ein. szám alatt, 1864. január 5-én a következő leirattal: „Azon tapasztalat folytán, hogy az újabb időben lövész-, torna- és efféle egyletek mindenfelé alakulnak és terjednek, az ezen egyletek feletti szigorúbb ellenőrködés tekintetéből közlöm, hogy Magyarországon is alighanem kívánatosnak mutatkoznék, ha előforduló alkalommal Nagyméltóságod hasonló intézkedéseket tenni szíveskednék." A leiratra Pálffy helytartó német nyelven ceruzával a következőket írta:

5 „Azt akarom, hogy egy tűzoltó egylet működése se engedtessék meg." A helytartónak ezt az utasítását szigorúan végre is hajtották. Ezen a politikai bizalmatlanságból fakadó légkörön csak az 1867-ben létrejött kiegyezés változtatott, ami létrehozta az Osztrák—Magyar Monarchiát, az uralkodó osztályok megegyezésén alapuló dualista államot. Magyarországon ezzel parlamentáris monarchia jött létre, ahol az államfő, a dualizmus korszakának utolsó két évét kivéve, mindvégig Ferenc József az alkotmányos jogszabályok és a parlamentáris elvek betartásával vett részt az állami hatalom gyakorlásában. A hadügyi vonatkozásokat kivéve az államfő tiszteletben tartotta a magyar alkotmányos jogszabályokat. Ezért Magyarország tűzvédelmének fejlődését hatalmi intézkedésekkel a kiegyezés után közvetlenül már nem akadályozták. A kormány munkájának politikai ellen-