Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

őrzését az országgyűlés gyakorolta. A gazdasági ellenőrzés szakmai feladatát az Állami Számvevőszék végezte.

6 Az állami célok megvalósítását, a közigazgatást a helyi szervek, úgynevezett helyi önkormányzatok látták el. A minisztériumoknak alárendelt közigazgatási szervezet, a karhatalmi szervek kivételével, általában csak középfokon működött. A széles néptömegekkel való érintkezésben, legfeljebb járási szintig lebontva, a helyi önkormányzati szervek jártak el. Vármegyei szinten megmaradt a helyi önkormányzati szerveknek középfokú (másodfokú) hatósága is, a vármegye. Külön, a megyei szervekkel azonos szinten szervezték meg a törvényhatósági jogú városokat — üyen volt Pécs is —, melyek ellátták a hatósági első és másodfokú jogkört egyaránt. Tehát a helyi önkormányzati szervezetnek középfokon az egyik pillére a vármegye, míg a másik a törvényhatósági jogú város volt. Mindkét törvényhatóság élén a főispán — mint a kormány megbízottj a — állt, akit a király nevezett kies mentett fel. A kiegyezés után kiterjesztették a főispán hatáskörét a törvényhatósági jogú városokra is. Helyette familiárisa, az alispán vált az önkormányzat első tisztviselőjévé.

7 A törvényhatósági jogú városok első tisztviselője a polgármester volt, és mellette polgármester-helyettesek, főjegyző, tanácsnokok, aljegyzők stb. mint vezető tisztviselők dolgoztak. A városi tanács a polgármester elnökletével működött, tagjai a város vezető tisztviselői voltak és a közigazgatási, valamint kisebb gazdasági ügyeket intézték.

8 A kiegyezéssel általában a belügyminisztérium — szakegyesületeknél a szakminisztérium — lett az egyesületek főhatósága. Ennek megfelelően az első részletesebb jogszabály az 1349/1873. BM ein. körrendelet volt. Ez először mondta ki, hogy a belügyminiszter saját feladatának tekinti az egyesületek alapszabályszerű működésének biztosítását és rendezi az egyesületek feletti felügyeleti jogot. A belügyminiszter anélkül, hogy törvényjavaslatot terjesztett volna elő, 1875-ben átfogóan szabályozta az egyesületek alapításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

9 A dualizmus egyesületi joga szerint egyesület vagy bármilyen más megjelölésű szervezet csak a belügyminiszter által láttamozott alapszabályok szerint működhetett.

!0 2. A polgári fejlődés hatásai Pécs területén A kiegyezést követően Magyarországon dinamikus kapitalista fejlődés indult meg. Ennek hatásai jelentkeztek Pécs tőkés iparában is. Pécs már a XIX. század negyvenes éveiben is Délkelet-Dunántúlon jelentős központja volt a tőkés ipar fejlődésének, elsősorban a bányászatnak nagyipari színvonalra történő fejlesztésében a vasúti öszeköttetés megteremtése kulcskérdés volt. A Pécs—Üszög—Mohács közötti vonal 1857-ben épült meg, amit hosszú ideig csak az osztrák tőkés vállalat, a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) használt a szén szállítására. Ez a vasútvonal a bányászat ugrásszerű fejlődéséhez vezetett, de az egész pécsi ipart nem érintette. A Nyugat felé