Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

DR. SZABÓ KÁROLY PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918 MAGYARORSZÁG TŰZVÉDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSAI A DUALIZMUS KEZDETÉN 1. A politikai légkör enyhülése és a dualista állam igazgatását végző szervek tagozódása Az önkényuralom időszakában Magyarországon a katonai rémuralom teljesen megsemmisítette a szabadságjogokat. Magyarország önállóságát az olmützi alkotmány (1849. március 4.) megszüntette, és az országot illetve annak részeit az osztrák birodalom tartományaivá nyilvánította. Ilyen körülmények között az országban szó sem lehetett tűzoltótestületek szervezéséről. Bizonyos mértékű enyhülés csak az 1860-as évek elején következett be, ami az ország politikai életét újra mozgásba hozta. Magyarország tűzvédelmének helyzetéről a Pesti NaplóbóTis tájékozódhatunk, a Helytartótanácsnak erre vonatkozó véleményét pedig a Sürgöny című újságból ismerhetjük meg. Ugyanis a Pesti Napló 1863. szeptember 29-i száma Magyarország szomorú tűzrendészeti viszonyaival foglalkozott a „Tűz és mindig tűz!" című cikkében.

1 Rámutatott arra, hogy a Szepességen több száz, Nyitra megyében 400 ház, Győr város egy része, Nagykálló 300 háza a vármegyeházzal együtt, Szegeden 81, Pápán 80, Gyarmaton 150 ház vált a lángok martalékává. A cikkben azt is olvashatjuk, hogy a községek nagyobb része annyiszor leégve sem építkezik szilárdabbul, annyi kár után sem tud okulni, hogy oltóeszközökről és olyan szabályokról gondoskodjon, melyek a tűz továbbterjedésének megakadályozását segítették volna. Ezt követően a cikk a tűzbiztosítás méltatásával foglalkozott, majd kijelentette, hogy... „A mostani baj oka nemcsak népünkben hanem a felügyelet, a hatósági gondosság hiányában is van ..." A Helytartótanács mint legfőbb ha-