Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

felszóllítatván, nehogy magukat és társaikat a mellvédeken a németek golyóinak kitegyék, nyomorultul elpusztuljanak; társaikkal a vár megadásáról kezdtek tanácskozni. Kikérvén és megnyervén Katziáner és a többi vezérek esküjét, a szerződést megkötötték, mely szerint átadják a várat és a tűztől megmaradt vagyonukkal, ahová akartak, elvonulhattak. Katziáner az így elfoglalt várba német őrséget hagyott és a többi várakat is megvette Ferdinánd részére a folyó partján." //. sz. kép Árva vára Büd 11 Burg von Árva A leírás alapján megállapítható, hogy a Trencsén várában kifejlődött tüzet még mai modern gépjárműfecskendők bevetésével sem tudták volna egykönnyen megfékezni, az akkori fecskendők pedig csak kezdődő kis tüzek oltására voltak alkalmasak. Jóllehet a leltárakban eszközölt — tűzoltófecskendőkre vonatkozó — bejegyzések igen szűkszavúak, mégis akad köztük olyan, amelynél utalás történik arra, hogy milyen célra szolgáltak. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell Huszt várának 1549. február 18-án készített inventáriuma

26 következő bejegyzésére: „Instrumenta duo, alteram aereum, alteram ligneum, aquam exprimentia ad restingvenda incendia, uulgo fachkandyw". Azaz: két eszköz (vagy készülék) az egyik fémből, a másik fából (volt szerkesztve), mely tűz eloltására vizet szórt (nyomott ki), amely-