Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

szövetség ügye olyan egyén kezébe került, aki egyben a vármegye alispánja is, mert véleménye szerint ez a tény biztosítja a szövetség jövőjét és fejlődőképességét. Ezek után azt mondta, hogy csak olyan tűzoltóság tud korszínvonalon megfelelni magasztos és komoly feladatának, amelyik a hatóságok minden irányú erkölcsi és anyagi támogatását mindenkor élvezheti. Az országos szövetség elnöke ezután annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vármegyei tűzoltószövetségek csak akkor tudnak jelentős működést kifejteni, ha a tűzrendészeti ügyeket a vármegye alispánja erélyesen kezeli. Amint elmondta, ezt az állítását igazolják azoknak a vármegyei szövetségeknek a működési eredményei, amelyek területén erős kezű vármegyei alispán áll, és kijelentette, hogy ilyen erős kezű vezetőnek ismeri a Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város alispánját is. Ezután Széchenyi a beszédét azzal folytatta, hogy a hatóságoknak a tűzoltóügy iránt sohasem szabad közömbösnek, nemtörődömnek lenniök. Az eddigi nemtörődömség szomorú jelenségeként Baranya vármegye 337 községe közül csak 39-ben van szervezett tűzoltóság, annak ellenére, hogy az 1886-ban megalkotott törvényhatósági és községi törvény kapcsán kibocsátott 1888. évi tűzrendészeti kormányrendelet egyértelműen kimondta, hogy minden, már 50 lakóházzal bíró községben szervezett tűzoltóságnak keíl lennie, mondta az elnök. Majd beszédét azzal folytatta, hogy ez a nap Baranya vármegye tűzrendészetében fordulópontot jelent, mert a most véglegesen megalakult vármegyei tűzoltószövetség kiváló tisztikara hivatott az eddigi mulasztások helyrehozására. A közgyűlés befejezése után a városi tűzoltóság űj, modern tűzoltólaktanyájának a felavatására került sor.

277 A vármegyei szövetség 1908. május 21-én Pécsett a vármegye székházában tartotta választmányi ülését. Ezen az ülésen ismertették, hogy 14 önkéntes tűzoltótestület és a vármegye 354 községe közül 87 belépett a szövetség tagjai közé. A belépők 7 község kivételével, a 12 korona évi tagsági díjat is befizették. A szövetség részére 1908-ra, a vármegye törvényhatósága 500 korona, Pécs szab. kir. város pedig 200 korona évi segélyt szavazott meg. A megyei szövetség választmánya elhatározta, hogy belép az országos szövetségbe, és azoknak az évi tagdíját is befizetik, akik a vármegyei szövetséggel szemben fennálló tagdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Úgy döntöttek, hogy 1908-ban még tűzoltóversenyt és tűzoltótanfolyamot nem tartanak. A választmányi ülésen részt vett Vida Pál országos tűzoltószövetségi előadó indítványát, hogy a vármegye alispánjához sürgős átiratot intézzenek, elfogadták. Az átiratban azt kérték, hogy az alispán a járási főbírák útján az egyes községekben meglévő tűzoltószerekről szerezzen be kimutatást, hogy azok járásonként egybe foglalva, a járási tűzrendészeti felügyelőnek rendelkezésére álljon, aki az ellenőrzéseket erre a kimutatásra alapozhatná. Amennyiben a községekben a kormányrendeletben előírt tűzoltóeszközök egyáltalán, vagy az előírt mértékben nem lennének meg, akkor az érintetteket a hiányok pótlására kellene szorítani.

278 Ezen a választmányi