Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
ülésen döntöttek arról is, hogy Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város tűzoltószövetségének első alapszabályszerű rendes évi közgyűlését Pécsett 1908. június 28-án fogják megtartani. A határozatot pontosan végre is hajtották, mert a megjelölt napon a pécsi tűzoltóság egy évvel előbb felavatott új laktanyájában 88 fő részvételével a közgyűlést megtartották. A beszámoló szerint az első év a sikeres működés előfeltételét képező adatok gyűjtésével, szervezőmunkával, a tagok toborzásával telt el. Ezen túl a szövetség a módosításra váró vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet helyett az új, szinte mindent magába foglaló szabályrendeletet dolgozott ki és terjesztett be. Az építkezési és kéményseprési szabályrendeletek módosítására is az új rendelkezéseket megfogalmazó javaslatot nyújtottak be. A közgyűlés résztvevőivel ismertetett zárszámadás szerint, a szövetség bevételei 1092 koronát, a kiadások pedig 412 koronát tettek ki. A 679 korona maradványt a pécsi takarékpénztárnál, kamatozó letétként helyezték el. Az 1909. évi költségvetési előirányzatban 6053 korona bevételt és 4662 korona kiadást állapítottak meg. Azonban ez a bevétel csak akkor valósulhatott meg, amikor a vármegye valamennyi községe tagja lett a szövetségnek. A közgyűlés ezután a beérkezett indítványokat tárgyalta. Például a Zsolnay-gyári tűzoltók azt indítványozták, hogy a megyei szövetség a vármegye földesurait és gyárosait, valamint a nagyobb iparteleppel bírókat tűzoltó-alapítványok tételére, valamint a szövetség pártoló tagjává kérje fel. A siklósi tűzoltóság indítványára kimondták, hogy a megyei szövetség a Szatmárnémetiben tartandó tűzoltókongresszuson képviselteti magát. A villányi tűzoltók indítványa alapján 1909-ben néhány napos tűzoltótanfolyamot, a közgyűlés napján tűzoltóversenyt, befejezése után a Tettyén tűzoltóünnepélyt rendeztek. Az ünnepség keretében a pécsi tűzoltók a tettyei romoknál bemutató gyakorlatot tartottak. Azután pedig a kialakult majálishangulatot még görögtűzzel is tetőzték. 279 A vármegyei szövetség 1909. március 25-én Pécsett választmányi ülést tartott. Az ülés résztvevői örömmel vették tudomásul, hogy a pécsi közigazgatási tanfolyamon rendszeresített tűzrendészeti ügyek előadójává Schultz Ferenc pécsi rendőrkapitányt, a pécsi járás tűzrendészeti felügyelőjét nevezték ki, aki nyomban bejelentette, hogy a jegyzői gárda fiatal nemzedékét nem az előírásos két hét alatt, hanem két hónapon át fogja a tűzrendészetre oktatni. A megyei szövetség 1909-ben, március végéig községeknek, magánosoknak, hatóságoknak 42 esetben adott szakvéleményt. Érdekes megjegyezni, hogy némely község a 10 méternél több nyomótömlő beszerzése alól azért kért felmentést, mert valamennyi házban vízbő kutak voltak, és szerintük ezért több nyomótömlőre nem volt szükségük. Némelyek a létrák, fejszék stb. beszerzése alól kértek felmentést, mert ilyen eszközök minden háznál voltak, és ahogy írták, a községbíró udvarából egyébként is ellopnák. Több község a vízhordó kocsik beszerzése alól kért felmentést arra