Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

58. sz. kép A pécsbányatelepi tűzoltók sisakjelvénye Bild 58 Helmabzeichen der Pécsbányateleper Feuerwehrleute A városi tűzoltók elfoglaltságáról gondoskodtak, mert a gyakorlatok, előadások és különböző szolgálatok teljesítésén túl a tűzmegelőzést szolgáló ellenőrzéseket is kellett végezniök. Kötelességükké tették, hogy a városháza összes hivatali helyiségét naponta kétszer — délelőtt és délután a hivatalos órákat követően egy órával — átvizsgálják, és a tűzveszélyt jelentő körülményeket megszüntessék. Például az égő vagy parázsló szivart, cigarettát, gyertyát el kellett oltaniok, a kályhához közel rakott fát félre kellett rakniok stb. Az ellenőrzéseket végrehajtott tűzoltóknak minden ellenőrzés után a rendőr szakaszvezetőnél kellett jelentkezniök, hogy az ellenőrzés során szerzett tapasztalataikról jelentést tegyenek.

230 Ezen kívül színházi szolgálatot is teljesítettek, amiért, ha szabadidőben voltak színházügyeletben, akkor egy-egy őrségre fejenként 30 krajcár díjazást kaptak.

231 A tűzoltók rendőri szolgálatra történő igénybevételét a polgármester határozatában írta elő.

232 Érdekes, hogy ezt az előírást a rendőr főkapitány azzal az indokolással, hogy a tűzoltóknak más célra történő felhasználása „. . . nemcsak hogy nem célszerű, de épp a közérdek szempontjából valóságos bűn lenne . . ." elutasította. Pécs területén ez idő tájt, tehát 1902-ben tényleges